Alternatív energia logó
csatlakozzFacebook Twitter napenergia szelenergia vizenergia hidrogen geotermikus-energia bioenergia
Bemutatkozás
Technológiák
epuletek energiagazdalkodas zold-auto zoldinfo elektromos-ketkereku zold-informatika haztartasi-eszkozok szorakoztatoelektronika telekommunikacio Rovatok zoldtrendEsemények

palyazatok-felhivasok

hirdetés

Tudj meg többet: Passzívház

Rovatok » Energiagazdálkodás » Takarékoskodás

Aktív vagy passzívház?

forrás: Biró Zsolt / alternativenergia.hu
Megjelenés: 2016.02.25., 23:45   Utolsó módosítás: 2016.02.25., 23:45

Néhány éve jelentek meg az első hírek a passzívházakról Magyarországon. Nagy lelkesedéssel üdvözölték ezt az ország környezettudatos, vagy egyszerűen csak logikusan gondolkodó emberei. Joggal, hiszen tájékunkon soha nem fordult elő a történelem folyamán, hogy egy házat ilyen kevés energiával lehetett volna élhetően fenntartani.

Azonban a technológiának (amelynek köszönhetően a passzívház az ami), van néhány hátulütője is. Elsősorban az, hogy az így készült házak jelentősen drágábbak a hagyományos házaknál.

Így amikor arra került a sor, hogy megépítsem saját házamat, hosszú töprengés következett. Építés előtt alaposan körbejártam a lehetőségeket, hónapokon keresztül bújtam a bel- és külföldi forrásokat a passzív- és más, energiatakarékos házakról. Néhány passzívházat meg is néztem. A következő gyenge pontokat találtam a passzívházak területén:

Forma: ez ugyan csak egy egyéni, szubjektív szempont… de nekem nem tetszik a passzívházak „kocka” formája. Valószínűleg hozzászoktam a hagyományosabb formákhoz, ezért tűnnek túlságosan dobozszerűnek.

-

Azonban vannak objektív szempontok is:

Meghibásodás nagyobb kockázata: az összetettebb szellőztető, hőcserélő (esetleg hőtároló) rendszerek miatt magasabb a meghibásodás kockázata (sok a forgó és kopó alkatrész), ami később szervizköltségeket generálhat. Energetikusom szerint évekkel a beszerelés után sok helyen megjelennek a szellőzőrendszer pangó kis tócsái miatt a gondok: baktérium-tenyészhelyek, penész, bűz. Még akkor is, ha a használt vezetékek speciális antibakteriális bevonattal vannak ellátva. Nem tudom, ez valóban így van-e, erről első kézből nincs tapasztalatom. Azonban tény, hogy a mozgó rendszerek hajlamosabbak a meghibásodásra mint azok, amelyekben nincs mozgó alkatrész.

-

Költségek: Ha egy hagyományos téglaház teljes építési költségét tekintjük 1-nek, akkor egy hasonló méretű passzívház építési költsége valahol 1,3-1,5 között mozog, míg egy könnyűszerkezetes favázas épület valamivel masszívabb (15 cm-es) külső szigeteléssel nagyjából 0,8. Azonban a teljes energiafogyasztás fedezésére szolgáló napelemmel együtt 1,1 körüli értékre jön ki a könnyűszerkezetes ház építési költsége. Tehát a ház éves elszámolással egyáltalán nem igényel plusz energiabevitelt, mert megtermeli magának (aktív ház), ugyanakkor a teljes költség nem vagy alig haladja meg a hagyományos téglaépítésű házét. Ez a saját számításom volt a bekért árajánlatok alapján.

-

Ebből adódott a másik lehetőség: Mi lenne, ha nem a kiáramló energia megfékezésére helyeznénk a hangsúlyt, hanem a beáramló energiára? Ugyanez megvan a passzív házakban is. A passzívház is munkára fogja a napsugárzást (tájolással, napkollektorral, napelemmel), azonban elsősorban a már a házban felgyűlt hő kiáramlását próbálja visszafogni, az energiatermelés kisebb szerepet játszik. A magamnak feltett kérdés ez volt: mi történik, ha nagyobb súllyal vesszük be a képletbe a napelemet, amely a ház működéséhez szükséges energiát termeli, de nem növeljük meg extrém módon a ház szigetelését, nem alkalmazunk bonyolult rendszereket, hőcserélőket, puffertartályokat stb. A számolgatás eredménye egy kövér “igen” lett: igen, ez életképes elképzelés.

Ilyen módon nem csupán azt érem el, hogy minden energiát (fűtést is) a napelemrendszer fedez, de mentesülök a későbbiekben a komplex rendszer meghibásodásaitól is.

-

Az elkészült ház:

Könnyűszerkezet, formájában teljesen hagyományos, leszámítva a déli irány átlagosnál nagyobb ablakait (a teljes déli ablakfelület kb. 16 négyzetméter). A falvastagság 25 cm (gerendaváz, közötte ásványgyapot szigeteléssel, belül OSB és gipszkarton, kívül CK-lap határolja), erre jön rá kívül 15 cm külső polisztirol szigetelés és vakolás. Aljzatszigetelés 15 cm polisztirol. Födémszigetelés 30-40 cm ásványgyapot. Gáz nincs bevezetve. A fűtés a mennyezetbe integrált infrafóliával történik, de vészhelyzeti és „hangulati” kisegítőnek van egy egyszerű lemezkandalló, „stratégiai” ponton elhelyezve, hogy nyitott belső ajtókkal a teljes házat ki tudja fűteni. A ház 6 légtérre van osztva 6 programozható termosztáttal (pl. a hálókban nincs fűtés napközben, a nappaliban pedig éjjel fölösleges.

-

A többi légtér is a mindennapi használat ritmusa szerint van beprogramozva). A ház valamivel 100 nm alatti hasznos területű. Ilyen paraméterekkel normál nyári üzemben kb. 15 kWh fogyasztás van naponta (bojlerek, villanytűzhely, világítás, eszközök, stb.). Fűtési szezonban (ha csak az infrafólia fűt, a napi átlaghőmérséklet 0 környékén mozog és nem süt a nap) a ház teljes fogyasztása kb. 30 kWh (nyári + fűtés). Ha kisüt a nap, akkor a nagy déli ablakok miatt egyáltalán nem kell fűteni. A napelemrendszer 28 db 260 W-os panelt tartalmaz (7,3 kWp), ami a modellező rendszerek szerint éves szinten 7,8 MWh áramot fog termelni, ugyanakkor a ház teljes fogyasztása egy év alatt 7,5 MWh, így a ház energiatermelése meghaladja a fogyasztott energiát - tehát “aktív” ház. (Az aktív háznak több, még formálódóban levő követelménye van, maga a definíció sem teljesen tisztázott, de a fellelhető információk alapján a többi követelmény is teljesül ennél a háznál.)

A ház napelemek nélkül „A” tanúsítványú (ez a tanúsítvány már a kezemben van, de még a napelemrendszer telepítése előtt készült), a napelemekkel együtt már „A+” minősítésű lesz (az átminősítést majd kérnem kell az energetikustól).

Amiért mindezt leírom:

Meggyőződésem, hogy „normál” költségvetéssel is építeni lehet a passzívháznál jobb energetikai jellemzőkkel bíró házat, anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni az extrém vastag szigetelések, a passzívháznál kötelező formák, bonyolult és drága technológiák alkalmazása miatt. Ehhez nyilvánvalóan elérhető kell legyen az áramszolgáltató infrastruktúrája és a törvényi háttér is.

Az eset tanulsága (legalábbis számomra):

Hagyományos téglaház helyett a könnyűszerkezetes ház + nagyobb napelemrendszer nettóban aktív házat és a passzív háznál jobb energiagazdálkodást eredményez - mindezt nagyjából olyan vagy csak töredékkel nagyobb költséggel, mint amit egy hagyományos házért kellene kifizetni.

Biró Zsolt ( tulajdonos )

(A házat Petrás Kinga, szombathelyi építészmérnök tervezte, a szombathelyi Novodom Kft. építette meg.)


CÍMKÉK:
 

Hozzászólok a cikkhez

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.

(2) hozzászólás
  1. 1. capsaicin   2016.02.26. 13:04

    Ha ragaszkodunk a cikkben is említett axiómához, miszerint passzívház csak “kocka” lehet, akkor bizony el kell keserítsem az építtetőt, mert az itt bemutatott ház is pontosan egy ilyen kocka lett. Más kérdés, hogy ez a kijelentés egyáltalán nem igaz, kicsit több utánajárással bőven lehetett volna találni formabontó passzívházakat (is).
    A gépészeti rendszerre áttérve egy passzívház egészen pontosan egy hővisszanyerős szellőztetőrendszerrel több, mint egy más, hagyományos épület. Ezt nem lehet elhagyni, különben nem “működik” és nem teljesíti a passzívház kritériumokat. Az ebben található két darab ventilátor semmivel sem bonyolultabb műszaki elem, mint bármilyen más gépészeti elem, pl. a szivattyú ami a melegvizet szállítja a csapolókhoz. A szellőztető rendszer higiéniája csak a lakóktól függ, emiatt olyan rendszert érdemes választani ami házi eszközökkel tisztítható legyen. A szellőztető gépet bizonyos időközönként ki kell porszívózni, szűrőket sűrített levegővel átfújni, elhasználódás esetén cserélni. Csőrendszer esetén csak a por az egyetlen, ami bentről a csőbe kerülhet és emiatt valóban szükség lehet párévente kitisztítani, de erre többféle gyártói megoldás született már. Ha szakember tervezi/kivitelezi a csőrendszert, akkor szigetelési burkon belül történik annak vezetése, ezáltal nem keletkezhet benne semmilyen kondenzátum.
    Továbblendülve a szellőztető rendszerről nem tudom milyen más “passzívházas” gépészeti megoldásra gondolt, ugyanis ezt leszámítva bármilyen hőtermelő megfelelő egy ilyen házhoz, legyen az egy kazán, vagy egy egyszerű olajradiátor, esetleg elektromos fűtés. Semmilyen extra tárolóra, vagy varázslatra nincsen szükség. A tájolással, hőhídmentes szerkezetekkel, légtömör kivitelezéssel méretezett, majd megvalósított épület esetén a minimális hőigény nagy részét a nyílászárók biztosítják, fűtésre csak kritikus téli napok esetén lehet szükség. Egy ilyen ház esetén a HMV hőigénye többszöröse a fűtési hőigénynek.
    A fotovoltaikus rendszer szerintem is jó, de tudni kell, hogy megtérülése erősen függ az ország energiapolitikájától és idővel csökken a hatásfoka minden egyes napelemnek. Főként napelemekre támaszkodni szerintem sokkal meggondolatlanabb lépés volt, mint félni forgó, kopó alkatrészektől. Halkan jegyzem meg, egy ventilátort újra lehet csapágyaztatni, de egy napelemet nem lehet regeneráltatni.
    Nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy egy egy olyan építési technológiát próbál lejáratni mondvacsinált indokokkal, ahol garantált a belső komfortérzet, a folyamatos pormentes frisslevegő, nincs huzathatás, vagy hűvös falfelület; sok a szoláris hőnyereség és nyáron pedig nem kell félni a túlmelegedésről.
    Amennyiben legközelebb újra építkezésre adná a fejét, ne csak az interneten olvasson utána a dolgoknak, hanem szakirányú építésszel és gépészmérnökkel is konzultáljon a tévedések elkerülése végett.

  2. 2. kalmangergely   2016.03.09. 12:24

    Számomra igen tetszetős a cikk szerzőjének azon hozzáállása, hogy a be- és kiáramló energiák gazdasági optimumát keresi. Az a kérdés azért megfogalmazódott bennem, hogy mi lenne, ha ez a technológia elkezdene terjedni? A napelemek által termelt villamos energia jelentős szezonális ingadozását egyelőre a hálózat ki tudja pufferelni, de a napelemek terjedésével az ingadozó termelés “kisimítása” egyre többe fog kerülni. (Hazánkban valószínűleg a készenléti gázerőművek építése a legjobb megoldás, de ez is igen drága.) Számomra logikus lenne, ha ezen többlet költséget nem az összes fogyasztóval, hanem a napelemek üzemeltetőivel fizettetnék meg. Kérdés, hogy akkor (ezen “externáliát” beszámítva) hova esik majd a gazdasági optimum?



2016. augusztus 28. vasárnap
   
Keresés az oldalon:
ok
Videók
Cégadatbázis
Álláskereső
Kínál
Keres
Álláshirdetés feladása
Partnereink
Tudtad-e fejléc

Ha az összes hűtőgép "A" energiacimkéjű lenne 29,6millió kg-val kevesebb CO2 szabadulna fel évente

Tudtad-e gomb
Tudtad-e lábléc
promovideo
hirdetés
hirdetés