Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Aggasztó mértékű az Északi-sarkvidék higanyszennyezése

Aggasztó mértékű az Északi-sarkvidék higanyszennyezése

Az Északi-sarkvidék jegesmedvéit, bálnáit és fókáit, valamint az ezekre vadászó és húsukat fogyasztó helyi közösségeket is veszélyezteti a térség egyre aggasztóbb mértékű higanyszennyezése – figyelmeztetnek kutatók.

A globális higanykibocsátás a 2005-ös szinthez képest 25 százalékkal nőhet 2020-ig, ha nem történnek lépések a korlátozására. A növekedéshez hozzájárulhat a klímaváltozás következtében a permafrosztból kiolvadó higanymennyiség is – figyelmeztet a nyolc arktiszi területtel rendelkező ország által felállított tudományos testület, az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP) jelentése. A szerzők szerint bár egyes környező területek, így Európa, Észak-Amerika és Oroszország, csökkentették higanyszennyezésüket, néhány faj egyedeinek testében továbbra is növekvő higanyszintet mutattak ki az arktiszi régió nagy részén. Más országokban, különösen Kínában nő a higanykibocsátás, jelenleg Kína az első számú szennyező, a teljes világkibocsátás közel feléért felelős – olvasható az Arctic Pollution 2011 című tanulmányban, mely több száz korábbi publikáció eredményeit összegzi.

 
    A Jeges-tengerben évente mintegy száz tonna, emberi tevékenységből – széntüzelésű erőművekből, települési fűtőrendszerekből, szemétégetőkből és bányászatból – származó higany halmozódik fel. A legmodernebb technológiát alkalmazva a globális kibocsátás 60 százalékkal, a Jeges-tenger szennyezése 20 százalékkal lenne csökkenthető 2020-ig. A jelentés egy jogilag kötő erejű globális egyezmény megkötését sürgeti a higanyszennyezés korlátozására. Az egyezményről jelenleg folynak a tárgyalások az ENSZ Környezetvédelmi Alapjának (U.N. Environment Fund) égisze alatt. Egy másik, napokban megjelent elemzés szerint az északi-sarkvidéki jég gyors olvadásának következtében az évszázad végéig akár 1,6 méterrel is megemelkedhet a tengerszint az 1990-es bázisértékhez képest. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottsága (IPCC) legutóbbi – 2007-es – átfogó jelentésében még azt vetítette előre, hogy a világ tengerei 18 és 59 centiméter közötti léptékben emelkedhetnek 2100-ig.  Mindkét jelentést átadják az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Izland külügyminisztereinek az Arktiszi Tanács jövő heti ülésén.

Ajánlott tartalom

A borkészítés melléktermékeivel tehető jobbá az aszfalt

Szakemberek új módon oldanák meg, hogy kevésbé repedezzen az útburkolat.