Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Nincs víz! A helyzet válságos – aggasztó a Duna vízszintje. A Duna alacsony vízállása miatt életbe lépett az úgynevezett kisvizes intézkedési terv második fokozata a Paksi Atomerőműben.
Ügyeletet rendeltek el, gyakoribbak az ellenőrzések, de továbbra is biztonságosan üzemel mind a négy blokk – közölte Mittler István kommunikációs igazgató. A négyblokkos működés, 1987 óta most a legalacsonyabb a Duna vízállása. Ma ez az érték a Balti-tenger szintje felett mért 84,29 méter. Az eddigi legalacsonyabb értéket 2003. augusztus 30-án mérték, 84,42 métert – mondta el Mittler István. A kisvizes intézkedési terv második fokozata abban tér el az enyhébb egyestől, hogy bizonyos ellenőrzéseket gyakrabban végeznek el, és elrendelték az ügyeletet. Minden páros órában ellenőrzik a vízállást, az uszadékfogókat, az úgynevezett gerebeneket – részletezte a kommunikációs igazgató. A következő hat napra vonatkozó előrejelzések szerint harminc centiméteres vízszintemelkedés várható. Mittler István hangsúlyozta, hogy a mostani vízszint a működésbiztonságot és teljesítményt nem befolyásolja, jelenleg mind a négy blokk üzemel, az összáramtermelés meghaladja a kétezer megawattot. A paksi atomerőmű blokkjait 1982–87 között helyezték üzembe. A működéshez négyblokkos üzemelésnél percenként száz köbméter vizet emelnek ki a Dunából. A vizet megtisztítva, néhány fokkal magasabb hőmérsékleten engedik vissza a folyóba.
Az atomerőmű történetében nem volt még arra példa, hogy alacsony vízállás miatt csökkenteni kellett volna a blokkok teljesítményét – közölte a kommunikációs igazgató. “Nincs víz! A helyzet válságos: nem csak a Duna alsó szakaszán, de följebb, Magyarországon, Ausztriában és Németországban is” – mondta Ivan Ivanov, a Bolgár Dunahajózási Társaság igazgatója a francia hírügynökségnek. “Az uszályokat jóval a befogadóképességük alatt rakodjuk meg. A hajózható csatorna pedig helyenként olyan szűk, hogy a vontatók csak egy uszállyal haladhatnak át a szokásos hat helyett. Fel sem tudom mérni a veszteségeinket” – mondta. A kikötők szintén csökkentett kapacitással működnek. A Duna bolgár és román partja között (a Duna ezen a szakaszon határfolyó) közlekedő két kompjáratot leállás fenyegeti, ami elkerülhetetlenül bekövetkezik, amint 50 centiméter alá süllyed a vízállás. Az ukrán határ közelében fekvő romániai Galati kikötőjének hatóságai csak “intenzív kotrási műveletek révén tudják fenntartani azt a minimális vízmélységet”, ami elengedhetetlen a hajók manőverezéséhez.
Bukarestben attól tartanak, hogy le kell állítani az ország egyetlen atomerőművének, a cernavodai erőműnek az egyik reaktorát, ha a Duna vízszintje tovább apad. A reaktort, amelynek hűtését a Duna vizével oldják meg, legutóbb 2003-ban kellett leállítani az akkori rekord alacsony vízállás miatt. A szerb-magyar határnál lévő Bazdan (Bezdán) és a Belgrád közeli Pancevo (Pancsova) közötti 200 kilométeres szakaszon a szerb hydro-meteorológiai szolgálat szerint már jelenleg is a navigációhoz szükséges minimum alatt van a vízszint. Ezen a szakaszon jelenleg csak kishajókat engednek át, miközben teherszállító hajók százai vesztegelnek Bezdannál. A horvát Duna-szakasz legnagyobb városának, Vukovárnak a hatóságai megtiltották az 1,3 méternél nagyobb merülésű hajók közlekedését, a szlovák hatóságok pedig a rakományok csökkentését írták elő. Bár a folyó torkolatához közelebb fekvő országokat jobban sújtja az alacsony vízállás, az áruszállításban Ausztriában és Németországban is zavarokat okoz. Az osztrák meteorológiai intézet közlése szerint az idén novemberihez hasonló szárazság utoljára 1858-ban volt.
