Áder: alig néhány évtized maradt a globális vízválság megelőzésére

Alig néhány évtized maradt a világot fenyegető vízválság megelőzésére – mondta szerdán Londonban Áder János.

A köztársasági elnök a Financial Times című londoni gazdasági napilap által szervezett nemzetközi vízügyi konferencia – FT Water Summit – szakértőkből és iparági képviselőkből álló közönsége előtt elmondott megnyitó beszédében a Világbank és a Víz Világtanács becsléseit idézve kijelentette: legfeljebb 20 év van a globális vízválság megelőzésére, és ehhez évi 600 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség. Az államfő idézte egy holland egyetem nemrégiben összeállított elemzését, amely szerint a világ népességének kétharmada – négymilliárd ember – évente legalább egy hónapig valamilyen mértékű vízhiányban szenved, 1,8 milliárd ember olyan helyen él, ahol az év felében vízhiány van, és 500 millióan élnek olyan térségekben, ahol a vízfogyasztás a kétszerese annak, amennyit a természet pótolni tud.

A Szahel-övezetben az elmúlt tíz évben több mint 100 millióval 471 millióra nőtt a lakosság, és várhatóan 2050-re megduplázódik. Ugyanakkor egyre kevesebb eső esik a térségben, a föld minősége egyre romlik, a betakarított termény mennyisége már most is stagnál – hangsúlyozta a köztársasági elnök. Áder János szerint nem jobb a helyzet Indiában, Bangladesben és Afganisztánban sem, pedig ezekben az országokban ma már több mint 1 milliárd ember él. Egy ENSZ-tanulmány szerint csak a termőföld-degradáció miatt a következő tíz évben 50 millió ember hagyja el lakóhelyét. Egy másik tanulmány szerint 2030-ig akár 700 millió ember vándorolhat el lakóhelyéről a vízhiány miatt.
“Ha ezeknek a prognózisoknak csak a fele, negyede igaz, akkor is azt mondhatjuk, hogy az emberi faj megjelenése óta ilyen kihívással az emberiség még nem nézett szembe” – mondta a Financial Times londoni konferenciáján Áder János.

Kiemelte: a kórházi ágyak felén már ma is olyan betegeket gyógyítanak, akik fertőzött víz okozta betegségekben szenvednek. Áder János szerint a fejlődő világban a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. A folyókból, tengerekből származó halak ma minden hetedik ember számára az első számú fehérjeforrást jelentik, a fejlődő világ számos folyójából azonban minden élet eltűnt, és a folyók jelentős részét műanyag szemét borítja. “Ha a műanyagszennyezést így folytatjuk tovább, akkor 2050-re az óceánokban és a tengerekben több műanyag szemét lesz, mint hal” – mondta előadásában az államfő.

A köztársasági elnök szerint a tudományos kutatások és a technológiai fejlesztések területén a vízszektor messze lemaradt olyan területektől, mint az informatika, a távközlés, a gyógyászat, a közlekedés vagy a energetika.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője a londoni rendezvényen elmondta: a vállalatoknak erőteljesen integrált szemléletet kell elsajátítaniuk, amelyben a vízgazdálkodás szorosan összefügg a gazdasággal, a szociális kérdésekkel, az élelmiszer- és a klímabiztonsággal, a technológiával és az infrastruktúra-fejlesztéssel. “Rohanunk egy vízválság felé, a világnak rendkívüli körülmények között kell rendkívüli politikai megoldásokban gondolkodnia” – hangsúlyozta Kőrösi Csaba.Hozzátette: a következő 35 évben több városi vízügyi infrastruktúrát kell megépíteni, mint amennyi az elmúlt kétezer évben összesen épült, különös tekintettel arra, hogy jelenleg 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.