Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Franciaország területének mintegy 20 százalékán, az ország nyugati és délnyugati térségében strukturális a vízhiány, és mintegy másfél évtizede 20 megyében is rendszeresek a fogyasztási korlátozások.
Ezeket a tényeket egy friss európai környezetvédelmi tanulmány alapján ismertette a párizsi Le Figaro. A jelentés szerint a víztartalékokat Európa számos részén túlságosan igénybe veszik és “a helyzet rosszabbodik”. A vízellátás, amelyet hosszú időn át megoldottnak véltek, ismét fejtörést okoz a kormányoknak. Európa déli országaiban, különösen Spanyolországban, évek óta súlyos szárazságok ismétlődnek, meglepetésre nemrég Nagy-Britannia is megkongatta a vészharangot. A francia anyaországban a 15 éve szinte rendszeressé vált vízfogyasztási korlátozások “normális” években mintegy húsz megyét érintenek, de a 2003-as és 2005-ös nagy szárazságok idején előfordult, hogy hatvan megyében is hiány keletkezett (a 95-ből). Nem mellékes a fogyasztás struktúrája sem. Az ipar ugyan sok vizet fogyaszt, nevezetesen a hűtési rendszerekben, de hamar visszajuttatja a természeti környezetbe. A mezőgazdaság viszont szinte az általa kiemelt víz egészét elfogyasztja: ez a szektor a teljes fogyasztásnak csaknem a felét veszi fel, míg az ivóvíz 30, az ipar 20 százalékot képvisel.
Az öntözés, amely 2000-ig igen gyorsan növekedett, mára beállt egy stabil szintre. Ez többek között azoknak a helyi megállapodásoknak köszönhető, amelyeket a vízügyi hatóságok kötöttek a gazdálkodókkal. Egyes helyeken akár 30-40 százalékos visszafogásra is szükség lehet – emlékeztetett a környezetvédelmi minisztérium. Erre a modern technológia és az informatika teremthet lehetőséget – hangoztatta Daniel Martin, az öntözéses gazdálkodással foglalkozó termelők szövetségének elnöke. Az informatika a vízgazdálkodást javíthatja, a sokak által vitatott géntechnológia a szárazságálló kukoricafajták létrehozásában lehet hasznos, és vizet takaríthat meg a cseppentéses adagolás is, bár ez túlságosan drága a búza- vagy a szójatermesztés esetén.
Természetesen az európai országok helyzetét nem lehet ahhoz hasonlítani, ami a világ más részein, például Afrikában történik – de az időjárási kilátások korántsem bíztatóak. “A hőmérséklet emelkedésére, az elpárolgás erősödésére és a nyári csapadék csökkenésére számítunk” – jelentette ki a francia meteorológiai intézet klímaigazgatója, Philippe Dardin. Az intézet egy évszázadra visszamenően rögzített adatai szerint a csapadék mennyisége mintegy 10 százalékkal nőtt, de ez főleg a téli időszakra esik, míg nyáron inkább csökken. A francia ivóvízhálózat nem mindenütt áll feladata magaslatán, átlagos vesztesége 25 százalék, egyes helyeken pedig eléri a 40 százalékot is. A francia kormány akciótervet dolgozott ki a veszteség csökkentésére, de ez nem könnyű feladat. Az ivóvízhálózat kiépítése a XIX. század elején kezdődött meg Franciaországban és csak nemrég fejeződött be. A hálózat hossza 856 ezer kilométer, a veszteségek főleg szivárgások következményei. Nem túl meglepő módon Párizs teljesítménye a legjobb, az ivóvizet csaknem 97 százalékosan felhasználja. Országos szinten azonban ez túl költséges befektetéseket követelne meg. A környezetvédelmi minisztérium által kitűzött cél szerényebb: 25 százalékról 15 százalékra csökkenteni a vízveszteséget. Ezzel évente 600 millió köbméter vizet nyerne Franciaország.
