Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A vállalatok itthon is gyúrnak a fenntarthatóságra

A vállalatok itthon is gyúrnak a fenntarthatóságra

Paul Polman, az Unilever globális vezérigazgatója mondta korábban a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés kapcsán, hogy habár a politikai döntéshozók és kormányzati szervek elkötelezett tevékenysége elengedhetetlen a fenntartható fejlődés felé történő előrelépésben, azok még a legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem képesek egymaguk teljes változást hozni ezen a téren.

Amit pedig ők nem tudnak megtenni, azt az üzleti élet szereplőinek kutya kötelességük kipótolni, támogatásként az ügy mellé állítani, hiszen csak így – közös erővel – tudunk valóban látványos és a közös ügy érdekében valóban előremutató eredményeket elérni. A fenti gondolatok szerencsére ma már számos magyar vállalat is magáévá tette, és dolgoznak ki programokat a fenntarthatósági dimenziók szellemében.

Mindenképpen örömteli hír, hogy a kormány és az államigazgatási szervek Magyarországon sincsenek magukra hagyva a fenntartható fejlődés célrendszerének megvalósítása kapcsán. A hazai GDP 30 százalékát kitevő 70 vállalat vezetőinek a részvételével a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért aktívan és tervszerűen dolgozik azon, hogy a lehető legjobban kiegészítsék a kormányzati intézkedéseket.
A szervezet működésének alapját az ENSZ által kidolgozott Globális Fenntartható Fejlődés Célok, az úgynevezett SDG-k jelentik. Ezek világszerte egy közös cél felé irányítják a gazdasági szereplők és partnereik figyelmét, segítenek koordinálni a vállalati erőforrások felhasználását, hogy azok a valóban égető fenntarthatósági dimenziókra, területeken hasznosulhassanak.

Ezeknek a fenntarthatósági céloknak szellemében készítette el az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért a GRI (Global Reporting Initiative) és az ENSZ Global Impact kezdeményezésekkel közösen azt a dokumentumot, amely a vállalati vezetők számára nyújt útmutatást ezen célok eléréséhez nemzetközi és helyi-régiós szinten is.

Az iránymutatás egyik előremutató vonása, hogy habár az elsősorban a multinacionális vállalatok számára készült, azt kis- és középvállalkozások valamint egyéb szervezetek szintén bátran használhatják, hogy ötletet merítsenek, illetve ott, ahol szükséges alkalmazzák a benne foglaltakat. Szintén fontos kiemelni, hogy habár az iránymutatás intézményi szintre lett megfogalmazva, a komplex megközelítés jegyében termék-, telephely-, divízió- vagy regionális szinten is alkalmazható.

Az iránymutatás öt lépése azon felismerésen alapszik, hogy minden vállalat köteles a vonatkozó jogszabályoknak eleget tenni, a nemzetközileg elfogadott legalapvetőbb fenntarthatósági és etikai követelményeknek megfelelni, valamint tevékenységük és működésük minden alapvető emberi jogot negatívan érintő hatása orvoslását prioritásként kezelni.

Ebbe a nemzetközi keretbe illeszkedik a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezetének hazai programja is, az Action 2020 Magyarország, amely összhangban van a nemzetközi iránymutatásokkal, sztenderdekkel és hazai stratégiai tervekkel is. Ez közel sem jelenti azt, hogy pusztán lemásoltuk és magyarra fordítottuk volna a nemzetközi anyagokat. Az Action 2020 Magyarország kifejezetten a hazai viszonyokra optimalizált, a magyarországi fenntarthatósági kihívásokra választ és megoldást kereső kezdeményezés.

A globális programban 800 elismert kutató és szakértő bevonásával kilenc prioritási területet határoztak meg, a hazai adaptáció során ezek közül öt prioritásra koncentrálunk. Ezt az öt prioritást és az ezekhez kapcsolódó makroszintű célokat – példátlan összefogással – több mint 100 civil szakértő, tudományos életben neves kutató és vállalatvezető közösen határozta meg.

Olyan problémákat emeltek a hazai program fókuszpontjába, mint a klímaváltozás, a foglalkoztatás, az élelmezés, a víz és a fenntartható fogyasztás – ez az az öt stratégiai dimenzió, amelyekre a magyarországi program koncentrál, és amelyeknek a makroszintű céljait is meghatároztuk, mint olyan részterületek, amelyeken változtatni kell.

A klímaváltozás tekintetében ilyen makroszintű célként határoztuk meg többek között a tiszta energiaforrások minél szélesebb körű használata a vállalatok részéről. A foglalkoztatás dimenzió egyik kiemelt részterülete a női vezetők számának növelése és a megkülönböztetés-mentes foglalkoztatás elterjesztése. Az élelmezés dimenzióban többek között a gyermekéhezés felszámolása és a fenntartható terméklánc kialakítása dimenziókra koncentrálunk. A víz dimenzió talán legfontosabb makroszintű céljai a vízminőség javítása és a vízhasznosítás hatásfokának a javítása. És végül a fenntartható fogyasztásdimenzióban olyan makroszintű részterületekre koncentrálunk, mint a termékek életciklusának kiterjesztése vagy a fenntarthatósági szempontokat minél teljesebben figyelembe vevő termék- és szolgáltatásfejlesztés.

Természetesen egy program sem érne semmit, ha nem lennének olyan szervezetek és vállalatok, amelyek ezeket megvalósítják. Magyarország ezen a területen sem áll rosszul: a program weboldalán jelenleg tagvállalataink több mint félszáz – az előbb említett problémákra részben vagy egészben megoldást kínáló – üzleti megoldása érhető el, amelyek példaként vagy jó gyakorlatként várják átültetésüket más szervezetek működésébe.

Hogy ez minél könnyebben megtörténhessen a BCSDH számára kiemelt jelentőségű a jövő vezetőinek képzése, megismertetésük a fenntartható vállalatvezetési filozófiával, annak gyakorlati fogásaival. Idén immáron a negyedik évfolyamával indult el a hetekben „A jövő vezetői” tehetségprogramunk, amelynek révén 2017-ben minden eddiginél több, összesen 33 tehetséges fiatal kaphat betekintést a fenntartható vállalatvezetés kulisszatitkaiba.

A program legfontosabb célja, hogy ezeknek a potenciális vezetőjelölteknek bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. A résztvevők változatos módszerekkel dolgozzák fel a vállalati fenntarthatóság elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, követelményeit. Részt vesznek gyárlátogatáson, esettanulmányokat dolgoznak fel, vezérigazgatói interjúkat készítenek, szakmai előadásokon vehetnek részt és interaktív gyakorlatok segítik a tanulásukat. A mentorprogram sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az eddigi évfolyamokon végzett hallgatók közül mára többen váltak felsővezetővé munkahelyükön, sőt vannak már első számú vezetők is köztük, írta a chikansplanet.blog.hu.

Ajánlott tartalom

Tűz volt a paksi atomerőműben

Kisebb tűz ütött ki csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű 4-es blokkjának turbinagépházában - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).