Megzavarhatja a tibeti antilopok vonulását és szaporodási időszakát a Csinghaj-Tibeti-fennsíkon lévő tavak áradása. A megduzzadt tavak elöntötték a kihalás szélén lévő faj vándorlási útvonalait a Hoh Hszil természetvédelmi területen, így az állatoknak alternatív ösvényeket kell keresniük.
A nemzeti parkban mintegy 70 ezer antilop él. A vemhes antiloptehenek minden évben hosszú utat tesznek meg az újszülöttek szempontjából kedvezőbb legelőkig, ahonnan majd szeptemberben már borjaikkal együtt távoznak. A vonulás a fennsíkon mintegy 530 ezer négyzetkilométerre terjed ki. Kang Aj-li (Kang Aili), a Wildlife Conservation Society (WCS) projektvezetője arra figyelmeztetett, hogy a tavak áradása nyomán az állatoknak valószínűleg meg kell változtatniuk az útvonalukat és alkalmazkodniuk kell az új útvonalakhoz, méghozzá elég gyorsan, hogy a faj fennmaradjon. A tibeti antilopok, amelyek nagyrészt Tibetben, Csinghaj tartományban és a Hszincsiang (Xinjiang) Ujgur Autonóm Terület nyugati részén fordulnak elő, a kihalás szélén állnak, és első fokú állami védelmet élveznek Kínában. Valaha több millió élt a Csinghaj-Tibeti-fennsíkon, ám a túlzott vadászat és orvvadászat, az élőhelyükbe való emberi beavatkozás miatt számuk az elmúlt évtizedekben meredeken csökkent.
A tibeti antilop szőre a világon a legfinomabb gyapjú alapanyaga. Ebből készül a shahtoosh, a “gyapjú királya”. Minden egyes ilyen luxuscikk gyártásához három-öt antilop bőrére van szükség. Ezt az állatot 1979 óta súlyosan veszélyeztetett fajként tartották nyilván és védelmet élvez a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmének konvenciója alapján. Kína 1998-ben kezdett határozottan fellépni az antilopvadászok ellen, amikor a faj a kihalás szélére került. A szigorú intézkedések, az orvvadászok elleni fellépés hatására Hoh Hszil területén 2006 óta nem történt orvvadászat, és a tibeti antilop populációja ebben a térségben 70 ezerre nőtt.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.