Kezdőlap / Témakörök / Bioenergia / A térség legnagyobb Biogáz Erőműve épült fel Kecskeméten
Tudj meg többet: Bioenergia

A térség legnagyobb Biogáz Erőműve épült fel Kecskeméten

Kutatási és oktatási célokat is szolgál majd a Biogáz Erőmű.

Az Agrowatt Nonprofit Kft. beruházásában befejeződött Kecskeméten a térség legnagyobb Biogáz erőművének építése, amely a  EEA Norway Grants – azaz az ú.n. Norvég Alap keretében valósult meg,  és 1.250.000,- EUR támogatást biztosított a projekthez.  A munkálatok 2009 őszén kezdődtek, ám egy időre a nemzetközi gazdasági válság és annak hatásai miatt le kellett állítani. 2010-től az új fővállalkozó és kibővült tulajdonosi kör újra indította az építkezést, és az újra megkötött finanszírozási szerződés mellett rengeteg szervezés és munka eredményeképpen 2011 tavaszára készült el a beruházás. Az Agrowatt Környezetvédelmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2006-ban projektcégként alakult, az alapítók szándéka szerint a biogáz technológia fejlesztésére és a magyarországi elterjesztés elősegítésére.
Az Európai Unió elvárásait figyelembe véve hazánknak is növelnie kell a jelenlegi fosszilis energiaforrások helyett az alternatív megoldások arányát. Figyelembe véve országunk adottságait, nagy mennyiségben keletkezik, illetve termelődik olyan szerves hulladék, melyekből a kinyerhető, környezetbarát energia. Ennek előállítását és hatékonyságának növelését támogatja a Agrowatt Kft., egy önmagát ellátó és a kísérletek, oktatási tevékenység forrását is előteremtő Biogáz Kutatóközpont megépítésével. Továbbá az erre irányuló kutatásokkal, azok eredményeinek felhasználásával segítséget kíván nyújtani a fejlesztésekben.

 
Bár a szerves anyagok lebomlása során keletkező biogázt az emberek már 2000 évvel ezelőtt is használták, ipari méretű, hatékony hasznosítása viszonylag rövid múltra tekint vissza. Az első biogáz erőművek kommunális és ipari szennyvíztisztító telepekre épültek,  elsősorban közegészségügyi céllal, azaz a szennyvíziszap fertőtlenítése érdekében. Emellett a telep villamos és hőfogyasztásának jelentős részét is meg tudják termelni, ezzel is csökkentve annak működtetési költségeit. Az európai mezőgazdaságban a 2000. év hozott áttörést: Németországban életbe lépett az új energiatörvény, amely garantált, magas zöldáram átvételi árat biztosított és biztosít ma is, ezen felül pedig kiszámítható támogatást nyújt a biogáz erőművek megvalósításához, üzemeltetéséhez, mely támogatás így közvetve a mezőgazdasági termelőket segíti. A német törvényt alapul véve valamennyi EU tagállam és számos unión kívüli ország is megalkotta saját szabályozását ezen a területen.

 
A magyar zöldáram átvételi ára jelenleg nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabb – átlagosan kb. 10 € ct/kWh, a biogáz erőművekre kötelező menetrend-tartási kötelezettség, valamint a zöldáramra alkalmazott „csúcs-völgy-mélyvölgy tarifa” nehezíti a biogáz erőmű tulajdonosok életét, hiszen a biológia alkalmatlan a jogszabály ilyen követésére. Azért, hogy a környezet szempontjából hasznos technológia hazánkban is minél jobban elterjedhessen meg kell teremteni a biogáz erőművek gazdaságos működésének feltételeit. Ennek a kérdésnek a törvényi szabályozás és a garantált átvételi ár csak egyik oldala. A saját gazdaságban megtermelt, vagy éppen a szabad piacról beszerzett költséges alapanyagok sok esetben helyettesíthetők olcsó, vagy éppen ingyenesen elérhető melléktermékekkel, élelmiszeripari hulladékkal, fogyasztásra alkalmatlan áruval. Az EU-ban általánosan alkalmazott „a szennyező fizet” elv hazánkban is érvényesül, így a hulladékfeldolgozással üzemelő biogáz erőművek pótlólagos bevételre tehetnek szert.
– Az AGROWATT központ fontos feladata, hogy üzemi körülmények között is vizsgálja az előbb felsorolt anyagok alkalmazhatóságát és ezen kísérletek eredményeit megossza a piac más szereplőivel is. – mondta Édes Zoltán ügyvezető igazgató. – Ehhez minden tárgyi és személyi feltétel adott. A központ a biogáz technológiában ma elérhető csúcstechnológiát képviseli: előregyártott vasbeton tartályok, kettős membrán fermentorfedés, biológiai kéntelenítés, Redox mérés, Feed-control, azaz automatikus szubsztrát adagolás optimalizálás, számítógépes folyamatirányítás,online távfelügyelet és számos további egység, mely folyamatos automata üzemet tesz lehetősé.
Kecskemét a magyar biogáz piacon egyedülálló helyzetben van, hiszen területén az AGROWATT központtal együtt három biogáz létesítmény is üzemel. Az iparág ilyen gyors fejlődése jó lehetőséget teremt a városban működő oktatási intézmények számára is, mert az új technológia képzett szakembereket igényel.

 
Az AGROWATT legfontosabb feladata tehát az, hogy elméleti és gyakorlati képzési lehetőséget biztosítson a helyi szakiskolák tanulóinak. A társaság nonprofit jellege azt jelenti, hogy a működés során keletkező eredmény jelentős részét közcélra –esetünkben kutatásra és oktatásra – fordítja. A feladathoz minden adott, kísérleti fermentor, higenizáló, oktatóterem, számítógépes animáció, valamint elméleti képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkatársak. Az AGROWATT Biogáz Kutató Központ Nonprofit Kft. a termelés felfuttatását követően készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a mezőgazdasági biogáz technológia fejlesztésében és minél szélesebb körben történő megismertetésében.

Műszaki adatok:
A telep területe: 2,8 Ha
Silótér nagysága: 4.000 m2
Anyagfogadó tartály  térfogat: 500 m3
Fermentor térfogat: 3.088 m3
Végtermék tárolók térfogata. 2 x 3.349 m3
Kísérleti fermentor térfogat: 200 m3
Szilárd anyag fogadó bunker: 80 m3
Gázmotor teljesítmény: 635 kWel

Ajánlott tartalom

Kinek kell fizetni napelemadót?

2017 óta lézetik az adóforma, de összege nulla forint.

Nincs hozzászólás

  1. Dezso_Laszlo

    1. “… nagy mennyiségben keletkezik, illetve termelődik olyan szerves hulladék, melyekből a kinyerhető, környezetbarát energia.” Ez ugyan (az értelemzavaró névelőtől eltekintve) igaz ugyan, de nem ez a lényeg, ugyanis ennek a hulladéknak a felhasználatlansága különböző mértékű üvegházhatást kelt. Az egyes hulladékokból – eltérő mennyiségben – METÁN SZABADUL FEL spontán, amely pl. szarvasmarhák trágyája esetén elérheti az anaerob körülmények között kivonható maximális metánmennyiségnek a 40 %-át is. Hiába építünk gigantikus méretű biogáz-erőműveket, attól Juliska néni Riskájának a trágyája épp ugyanakkora üvegházhatást kelt. El lehet szállítani ezt a trágyát a gigaerőműbe, de ahhoz ismét üvegházhatás kell (a szállításhoz) … és semmit nem érünk el vele, mivel a spontán folyamat a trágyakibocsátáskor kezdődik, néhány óra alatt eléri a maximumát és 6 … 8 nap alatt gyakorlatilag nullára csökken, … csakhogy ennyi dő alatt nem kerül be a trágya a gigaerőmű digeszterébe (a késedelem még Nyírbátorban is is kéthetes volt, pedig ott nem is volt országúti szállítási távolság).

    2. “… ipari méretű, hatékony hasznosítása viszonylag rövid múltra tekint vissza.” Talán nem véletlenül, … és a jövője még rövidebb, mivel célszerűtlen dolog. Az ázsiai alkalmazások túlnyomó többsége családi agrárgazdaság méretű, ugyanis ezek esetében megoldható a hulladék azonnali – vagy órákon belüli – bejuttatása az anaerob térbe, nincs késedelmi veszteség, mint a nyugati szemlélettel oly bárgyún ajnározott “ipari méret” esetén.

  2. Dezso_Laszlo

    Tkp. “pályaudvar-erőmű” az Agrowatt-é, hiszen az alapanyag logisztikát igényel, nem helyi forrásra épült telep, ezért nyilvánvaló az eredménynek más úton történő biztosítása. Sajnos Magyarországon egyre gyakoribb, hogy vállalkozások az értéket képező hulladékokat azok értéke alatt – általában ingyen, a lakosság méltányolható erőfeszítéseinek értékét “lenyúlva” – szerzik be. A sajtó ezt összekapcsolja a “zöld” szóval és máris lejáratja a környezetvédelmet a “zöldiparral”, még inkább a “zöldprofittal”. Jól valószínűsíthető, hogy az Agrowatt sem fog fizetni az alapanyagért, hiszen ott van a cikkben az árulkodó “ingyen” szócska. Semmi sincs ingyen, csak az alamizsna.

    Az pedig, hogy BIOMETÁN előállítás helyett áramot termel, az megkérdőjelezi a szakszerűséget is. Az országos áramhálózat kimutatható veszteséget szenved, az országos földgázhálózat nem. Az áramhálózatba táplálás még napi ciklusvezérlést is igényel, a biometánnak földgázhálózatba táplálása még éves ciklusvezérlést sem igényel.

    A cikkben nyoma sincs, ezért feltehető, hogy az Agrowatt sem fog törődni a C/N-arány sűrű mintavételezéses vegyelemzésével, … holott Ázsiában ezt a családi gazdaságokban is elvégzik, a mérési eredmény alapján adagolnak a digeszterbe növényi adalékanyagot. Ebben a tekintetben ez az “ipari méretű” vállalkozás nemhogy hatékony nem lesz, de a jelek szerint messze elmarad az ázsiai családi agrárgazdaságok hatékonyságától (a C/N-arány romlásával a metánkihozatal igen meredeken csökken). Jól valószínűsíthető, hogy a hódmezővásárhelyi botrányos eset, a kihozatal 10 % alá csökkentése fog itt is megismétlődni, … miközben talán a projektvezetőnek bombaüzletet sikerül majd kötnie valamelyik földgázcég leányvállalatával, romos tanyát százmilliókért tud majd neki ő is eladni … 🙂

  3. Dezso_Laszlo

    Membránfedés? Azaz műanyagfólia? Ezt a forró égövön kívül sehol másutt nem lehet gazdaságosan alkalmazni, mivel nem hőszigetelhető. Egy digesztert betehetek egy 220 cm vastag téglafallal, alul-felül hasonló vastagságú hőszigeteléssel ellátott aknába, a képződő csekély bomláshőre bízva a mezofil vagy termofil baktériumflóra igényelt hőmérsékleti határainak betartását. A membránlefedésű fermentor “kettős” membránja sosem lesz egyenértékű 220 cm vastag vályogfal hőszigetelésével, igen alacsony hőátbocsátásával, … a termelt energiának durván a 30 százalékát fel fogja zabálni az üzemi fűtés (amely hőszigetelt aknában nincsen).

    És ezt a baromságot még oktatni is fogják … 🙂