A tarvágások veszélyeire figyelmeztet a Duna-Dráva Nemzeti Park

A tarvágások veszélyeire hívta fel a figyelmet, helyette más gazdálkodási módok alkalmazását javasolja az erdészeteknek Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója.

Závoczky Szabolcs erről egy, a mecseki erdészet és a pécsi hőerőmű szakembereivel közös, a dél-dunántúli erdőkben a napokban tett terepbejárást követően beszélt az MTI-nek. Azt mondta: a tarvágás alkalmazása ha átmenetileg is, de a természeti értékek eltűnésével jár. A régi erdők kivágása a madárközösségeket, különösen az odúlakó madarakat érinti érzékenyen, de hatással van a rovarok életére is.
Az igazgató hangsúlyozta: a nemzeti park éppen ezért arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a nagyobb területen elhelyezkedő erdők eltűnésével járó tarvágásról a kisebb facsoportok kitermelését eredményező úgynevezett szálalásra, szálalóvágásra térjenek át, azokkal ugyanis minimalizálni lehet a természeti károkat, meg lehet akadályozni élőlények elvándorlását.

Závoczky Szabolcs megjegyezte, hogy a vágásos erdőgazdálkodás állami és magánerdőkben egyaránt folyik, ennek következményeként a Dél-Dunántúl erdői felülnézetből egy sakktáblára hasonlítanak. Pedig a törekvés az, hogy madártávlatból egy “folyamatos erdőborítás” legyen látható.
Az igazgató kitért rá, a nemzeti park a kezelésében lévő védett területeken a lehető legkisebb károkkal járó gazdálkodást folytat, a zöldhatóság munkájába bekapcsolódva pedig javaslatokat tehet alkalmazott módszerekről más területekre vonatkozóan.
Szőnyi János, az 52 ezer hektáron gazdálkodó Mecseki Erdészeti Zrt. termelési igazgatója azt mondta az MTI-nek: a jövőben jelentősen csökken a vágásterületek nagysága és terveik szerint ezek néhány évtized múlva el is tűnnek a Mecsek oldaláról.
Az igazgató szerint túlzott fakitermelés korábban sem volt a Mecseki Erdészetnél, amely az elmúlt tíz évben saját döntése nyomán harmadával, évi 200 ezer köbméterre csökkentette termelését. Mindezt abban az időszakban, amikor a pécsi erőmű beindította biomassza blokkját. Szőnyi János úgy vélte: ez is bizonyítja, hogy az erőmű fafelhasználása nincs hatással a fakitermelés mennyiségére, módjára.

Megjegyezte, a kitermelt fa 20-30 százaléka alkalmas további feldolgozásra, a többi nagy részéből tűzifa lesz.
Az erdőgazdálkodást és annak módjait élénk érdeklődés kíséri a Dél-Dunántúlon, különösen Pécs környékén, mióta civilszervezetek többször is tiltakozásukat fejezték ki a pécsi erőmű nagy mennyiségű fafelhasználása miatt. Megítélésük szerint összefüggés van az erőmű működése és a Mecseket elcsúfító tarvágások között.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.