Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / A spanyol nagyvárosok rendkívüli hőmérsékletnövekedésére figyelmeztetnek kutatók

A spanyol nagyvárosok rendkívüli hőmérsékletnövekedésére figyelmeztetnek kutatók

Az elmúlt harminc évben a spanyol nagyvárosok átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal növekedett, de például Madrid vagy Barcelona esetében ennél még nagyobb, mintegy két Celsius-fokos emelkedést mutattak a mérések – állapította meg a spanyol fenntarthatósági megfigyelőközpont nevű kutatóintézet idei jelentésében.

Vizsgálata 52 spanyol nagyváros meteorológiai állomásainak adatait vette alapul, amelyek közül csak egyetlen helyen, a középnyugati Salamancában mértek 0,9 Celsius fokos átlaghőmérséklet-csökkenést ebben az időszakban. A kutatók az egyes városok legrégebbi mérési adatait is előkeresték, amelyek az eltérő dátumok miatt az általános összehasonlítást nem tették lehetővé, viszont kiderült belőlük, hogy a spanyol fővárosban 1900 óta 2,4 Celsius-fokkal nőt az átlaghőmérséklet, míg a tőle 200 kilométerre délre található Ciudad Reálban átlagosan 3,75 Celsius-fokkal lett melegebb 1976 óta. A jelentés megállapította azt is, hogy a 2014-2018-as időszakban Spanyolország átlaghőmérséklete 15,9 Celsius-fok volt, ami magasabb a globális átlagnál. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint a múlt évben az átlaghőmérséklet a Földön 14,69 Celsius-fok volt. Ahira Sánchez-Lugo a hivatal kutatója az El País című lapnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy utóbbi 1965-ben még 13,82 Celsius-fok volt.

A szakember a városi klímaváltozás korszakáról beszélt, mivel ez a fajta térszerkezet nagyobb napsugárzást fog fel, ellenben fékezi a szelet, amely felfrissíthetné a környezetet. A helyzeten tovább ront a környezetszennyezés és a város saját hőtermelése is.  Yolanda Luna, a spanyol meteorológiai szolgálat (AEMET) kutatója szerint az elmúlt 40-50 évben jelentősen megnövő városok a hőszigethatástól szenvednek, mivel a területeket aszfalttal borították, megteltek épületekkel, gépjárművekkel, fűtő- és hűtőberendezésekkel.

A hőszigethatást éghajlati kockázati tényezőnek tartja Javier Martín Vide, a barcelonai egyetem természetföldrajz professzora, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakosok száma a döntő tényező a jelenség intenzitásában. Vide szerint a városi hőmérsékleti többletnek a legkülönfélébb következményei vannak: meteorológiai szempontból csökkent a fagy és a havas napok száma a városokban, gazdasági szempontból a hőszigetek télen energiát spórolnak, nyáron viszont energiát pazarolnak. Ez az általánosságban kellemes hőmérséklet magyarázza azt is, hogy miként élhetnek meg a spanyol városi közparkokban egzotikus trópusi állat- és növényfajok – tette hozzá. Elmondta, hogy az emberi szervezetre a hirtelen hőhullámoknak van jelentős hatással. Ilyenkor növekszik a halandóság és a megbetegedések száma, és mindennek leginkább a gyengébbek, idősek vagy krónikus betegek vannak kitéve.

Fernando Prieto, a fenntarthatósági megfigyelőközpont munkatársa úgy vélte: a városok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy alkalmazkodjanak a hőmérséklet-növekedéshez.  Megoldásként említette a zöld területek növelését, akár a városok körüli úgynevezett zöld gyűrű kialakításával, vagy növényekkel borított épülethomlokzatokkal, valamint több és nagyobb városi vízfelület kialakítását.

Ajánlott tartalom

Február végéig lehet szavazni az Európai év fája magyar jelöltjére

Február 29-ig lehet szavazni az Európai év fája elnevezésű verseny magyarországi jelöltjére, a kaposvári Szabadságfára.