hirdetes
Kezdőlap / Technológiák / Épületek / A passzívház aktív építkezésre sarkall
Tudj meg többet: Napenergia

A passzívház aktív építkezésre sarkall

A bajorországi Pfarrkichenben lakó Haggemüllerék otthonának mindenki csodájára jár. Sokan irigylik őket, mert állandó lakójuk lett a meleg, miközben a család sem olajat, sem gázt, sem fát vagy szenet nem használ a fűtéshez.

– A mostani rekordhideget nem is éreztük, nálunk senki nem fagyoskodott – fogalmazott büszkén a családfő, Peter Haggemüller, aki családjával együtt a hatvanas évek óta lakik az alsó-bajorországi városkában. A hagyományos kis családi házat azonban évekkel ezelőtt a legmodernebb energiatakarékos házzá építették át, a falakat újból szigetelték, s kicserélték az ablakokat is. Az átalakítás mintegy 60 ezer euróba került, s kereken két évig tartott.

– Mi már fütyülünk minden energiaválságra – jelentette ki a családfő, aki elmondta, hogy az állandó meleget a talajból nyerik, ahol – néhány méter mélyen – folyamatosan 10 fok a hőmérséklet. Télen és nyáron egyaránt. Ebből kiindulva Haggemülleréknél egy szürke kis láda áll a pincében, azaz egy tulajdonképpeni vízpumpa, amely a talajvizet kilenc méter mélyről pumpálja felfelé. Az ebből kivont meleget azután egy kompresszor sűríti, s mindennek alapján
nagymennyiségű energia szabadul fel. Ez az energia pedig elegendő az egész családi ház fűtésére és a meleg vízre is. Igaz, hogy a pumpa és a kompresszor működtetéséhez áramra van szükség – s télen többre, mint nyáron -, ennek költsége azonban maximálisan is csak egytizede az esetleges olajfűtés költségeinek.

Túlzás lenne azt állítani, hogy Haggemüllerék divatot csináltak, inkább az a helyes kifejezés, hogy a család követi a Németországban már hosszabb ideje tartó trendet. Bajorországban, de az ország más tartományaiban is mind erősebb az a törekvés, hogy az emberek a lehető legteljesebb mértékben függetlenek legyenek az olajtól vagy a gáztól. Egyre több német család tűzte ki célul, hogy a legkorszerűbb építőanyagok felhasználásával, tökéletes szigeteléssel, illetve az
optimális energiahasználattal lemondhasson az említett tüzelőanyagokról, és ráadásul még pénzt is megtakarítson. S hogy ne okozhasson gondot számukra az, ha a világon bárhol bármelyik ország – ahogy az most is történt – egyik pillanatról a másikra elzárja a gáz- vagy az olajcsapot.

A még mindig gyermekcipőben járó különleges építménynek passzívház a neve, de elkeresztelték már intelligens háznak is. Alfons Lengdobler építészmérnök szerint az intelligens építkezésé a jövő. S ebből a szempontból föld és a nap melege jelenti az igazi kincset, amely minden évszakban és szinte minden mennyiségben rendelkezésre áll. Az újfajta építkezés egyik úttörőjének számító Lengdobler egyébként nem a talajvízből szivattyúzza az energiát,
hanem azt a meleget használja fel, amelyet a talaj kisugároz, s mindezt még napenergiával “fűszerezi” meg. A napkollektorokat nem csupán a háztetőn helyezte el, hanem az oldalfalakra is szerelt belőlük, hogy a ferdébb beesési szögben érkező téli napsugarakat is optimálisan felhasználhassa. S nem érti, hogy a passzívház miért csak a családok körében terjed, s miért nem használják az eljárást a hatóságok például iskolák fűtésére is.

Az úgynevezett passzívház koncepciója a nyolcvanas évek legvégén svéd és német egyetemi professzorok, illetve építészek “agyszüleménye” volt. Az első ilyen energiatakarékos házat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni városban már intézetet hoztak létre a sajátos mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzívház jött létre, a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is.

A darmstadti intézet szigorú paraméterei szerint az energiabarát passzívház olyan energiatakarékos épület, melyet passzív talaj, vagy napenergia fűt. Gyakorlatilag magától gondoskodik a kellemes hőmérsékletről, még a napsütésben szegény téli hónapokban is. Kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. Sok helyütt van ugyan tartalékfűtés, az azonban ritkán kapcsol be, s akkor is csak annyi energiát fogyaszt, mint egy kávéfőző gép. Mindezzel párhuzamosan csak rendkívül kis mennyiségű környezetszennyező széndioxidot bocsát ki. Különleges anyagokból épül, s a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.

A passzívház koncepciója Magyarországon sem ismeretlen. Olyannyira nem, hogy tavaly Budapesten tekintélyes építészek tartottak fórumot a Műegyetemen. A történelemben első magyar passzívház konferencián az intelligens házak születésének okairól, azok szükségességéről és nem utolsósorban a már megvalósult példákról hangzottak el előadások, különös tekintettel a hőnyereség maximalizálására. Az előadók elsősorban a technika oldaláról közelítették meg a témát, de elhangzottak építészeti, ökológiai és szociális-gazdasági értékelések is. S a meghívott fő külföldi
vendég, a darmstadti intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy európai uniós értesülések szerint a passzívház-szabvány a károsanyag-kibocsátás korlátozása és az energiatakarékosság előmozdítása miatt előbb-utóbb az unióban is kötelezővé válhat.

Az elmúlt napok “gázos” eseményei még inkább azt bizonyítják, hogy a passzívház mozgalmat immár aligha lehet passzívan szemlélni.

Ajánlott tartalom

Napelemek telepítése előtt miket érdemes ellenőrizni?

Miután megszületik az elhatározás, hogy napelemes rendszert szeretnénk telepíteni épületünk tetejére érdemes pár dolgot körültekintően megvizsgálni az ingatlannal kapcsolatban, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy egyáltalán alkalmas-e a szerkezet befogadására.