Kezdőlap / Technológiák / Épületek / A napelemben és napkollektorban mi a közös?
Tudj meg többet: Napenergia

A napelemben és napkollektorban mi a közös?

Mindkettő a Napból táplálkozik, de a felhasználási módjuk merőben más.

A lakosság körében leginkább terjedő megoldások a napenergia hasznosítását szolgáló technológiák. A témában azonban sok új, eddig ismeretlen fogalommal találkozhatnak az érdeklődők. Ilyen téma például az, hogy napkollektort vagy napelemet válasszunk? Mi a különbség közöttük?

Napkollektor fogalma

A két technológia közül az egyszerűbb működési elvűnek a napkollektor tekinthető. A rendszer lényege, hogy a kültéri egységben folyadék kering, amely lehet víz, vagy fagyálló tulajdonságokkal rendelkező folyadék. A kültéri egység magába gyűjti a napenergiát azáltal, hogy a benne található folyadék felmelegszik. Ezt a folyadékot a felmelegítést követően egy úgynevezett puffer tartályban tárolják. Ez többnyire kiválóan szigetelt falakkal rendelkezik, így a meleg víz hőmérsékletét is tovább képes tárolni. Ebből a tartályból szükség esetén a melegvíz bármikor felhasználható mosogatáshoz, tisztálkodáshoz, de akár fűtéshez is alkalmazható, így nem csak maga a víz, hanem a begyűjtött hő is kihasználhatóvá válik.
A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. Manapság a két legelterjedtebb a vákuumcsöves, valamint a sík kollektor.

Síkcsöves napkollektor

Európában ez a típus a leggyakrabban előforduló, főleg a mediterrán területeken. Ennek a típusnak jellegzetessége az úgynevezett szelektív rétegből származó kékes szín, amelyről messziről felismerhető, hogy napkollektorról van szó. A panelt egy speciális 3-4 milliméter vastag üveg fedi. Kialakítása egyszerűnek mondható és emiatt aránylag hosszú élettartammal is rendelkezik. Az alacsony hőmérsékletet, vagyis a téli időszakot kivéve megfelelő hatásfokkal működtethető.

Vákuumcsöves napkollektor

Ez a típus már megjelenésével is különleges és felismerhető, hiszen a háztetőkön elhelyezett kékes üvegcsövek sorából álló panel bárki figyelmét felkelthetik. Ezek a csövek valójában dupla rétegűek és a két réteg között mesterséges vákuum található, melynek köszönhetően nincs hőveszteség. Ezáltal ez a típus a téli időszakban is kiválóan üzemeltethetőek.

Napelem fogalma

A napelem a napkollektorhoz viszonyítva egy jelentősen eltérő rendszer. Míg a napkollektor „csak” hőenergiát tárol, addig a napelem a Nap fényenergiáját alakítja át (egyen)árammá, amit ezután képes tárolni és szükség esetén tovább alakítja váltóárammá is, hogy eszközeinket árammal láthassuk el. Természetesen a napelemeket is több típusra oszthatjuk, ezek az amorf szilíciumos, monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó napelemek.

100.000 Ft-ból napelemes rendszer Európai Uniós támogatással? Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

Amorf szilícium napelem

A napelemek közül ez tekinthető a leggyengébb hatásfokú, de legnagyobb felületigényű technológiának. Ennek következtében olcsóbb a kiépítése és fenntartása, szórt fényben jobban működik, emellett pedig a hőmérsékletre is kevésbé érzékeny.

Polikristályos napelem

Ennek a típusnak a hatásfoka közepesnek mondható, de kifejezetten hosszú élettartammal rendelkezik. Az amorf szilíciumnál jobb hatásfok a polikristályos cellák gyártási technológiájából következik. Több energia felvételére képes.

Monokristályos napelem

A monokristályos típusok a jelenlegi legnagyobb hatásfokkal (15-20%) rendelkező napelem típusok, melyeknek az élettartama is kimagasló, akár 30 év is lehet. Optimális hatásfokát közvetlen napfénnyel képes elérni, de szórt fénynél sem számolhatunk jelentős hatásveszteséggel. A három napelemfajta közös jellemzője, hogy szilícium-tartalmuk miatt érzékenyek a felfogott napsugarakra, ezért a túlzott napsugárzás ronthatja celláik működési teljesítményét.

Napkollektor vagy napelem? Mik a különbségek?

A hatásfokot tekintve a napkollektorok általában 70-90 százalékban hasznosítják a napsugárzást, míg a napelemeknél ez az arány mindössze 10-20 százalék. Vagyis a napkollektorok nagyobb arányban tudják hasznosítani a Nap hőjét, mint a napelemek a napfény energiáját. Emiatt a napelem paneljeiből alapvetően többre van szükség, mint napkollektorból, azonban az energiatárolásban a napelemes rendszerek jobban teljesítenek.

napkollektor

Mechanizmus

A hőenergia és az elektromos energia jellemzői közti különbségekből adódóan a két technológia működési mechanizmusa eltérő: a napkollektor rendszer a hőenergiát kevesebb ideig tudja tárolni, mint a napelemes rendszerek az elektromos energiát. Ez azt jelenti, hogy míg a meleg vizet csupán pár napig lehet tárolni, addig az átalakított áramot akár hosszú hónapokig is a speciális akkumulátorokban.

Napelem vagy napkollektor helyigény szempontjából

Bár a napkollektor paneljei nagyobbak, mint a napelemek részei, a nagyobb szükséges (napelem)panel mennyiség miatt nem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik típusnak nagyobb a kültéri helyigénye.
Beltéri egységek esetén, az elektromos áramot fejlesztő napelem rendszer számára elegendő pár vezeték, valamint egy utazótáska méretű tárolóegység. Ezzel szemben a kollektor rendszernek egy – térfogattól függően akár – több száz literes tartály is szükséges, emellett a vízelosztáshoz a lakóegységen belül a csővezetékeket is át kell alakítani.

Napelem és napkollektor engedélyek

A napkollektorokat bárki, előzetes engedélyeztetés nélkül telepítheti otthonába, a napelemek telepítését azonban egyeztetni kell az energia-szolgáltatóval. Szerencsére manapság már a napelemet forgalmazó vagy telepítő cégek maguk elvégzik az engedélyeztetési folyamatokat, így a vevőnek nem kell ezzel foglalkoznia ezzel a témával.

forrás: mnnsz.hu

Ajánlott tartalom

Napenergia: Magyarország lekörözte szomszédait a járványidőszak alatt

A tavaszi járványhelyzet alatt érdekesen alakult az energiatermelés a kelet-közép-európai országok körében, melyek közül Magyarország teljesített a legjobban.