Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
GMO-mentes takarmány a hazai bioetanol gyárakból.
A Magyar Bioetanol Szövetség aggodalmát fejezi ki a magyar mezőgazdaságban újra munkahelyeket teremtő bioetanol gyártást érő támadások miatt. Napjainkban az európai méretű aszály, valamint az élelmiszerek árának világméretű emelkedésére hivatkozva támadják többen a bioetanol gyártást és felhasználást. „A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) azonban felhívja a figyelmet, hogy a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. Magyarországra nem az jellemző, hogy a bioüzemanyag-ipar az éhezők elől venné el a kenyeret” – fogalmaz Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. „Éppen ellenkezőleg: a bioüzemanyag-gyártás végre biztos felvevőpiacot jelenthet az évtizedek óta túltermeléssel küszködő magyar mezőgazdaságnak.
GMO-mentes takarmány a bioetanol üzemből
A Magyar Bioetanol Szövetség legfrissebb információi alapján a magyarországi bioetanol gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45%-a állati takarmányként kerül forgalomba. Ez a takarmány a kukorica teljes fehérje és tápanyagtartalmát tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy a teljes mértékben fenntartható forrásokból gyártott magyar kukoricatörköly igazoltan GMO-mentes, szemben a hazai állattenyésztésben gyakran alkalmazott import szójával, amelynek eredetét nehéz igazolni, azonban még olyan években is felhasználnak a gazdák, amikor a magas terméshozamok miatt tonnaszámra a raktárakban áll a magyar kukorica. „Közös platformon állunk az állattenyésztőkkel, nem ellenségek vagyunk”- mondja Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. – „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a hazai sertés és a szarvasmarha-tenyésztés csak árnyéka önmagának, hiszen ugyanaz a célja, mint az etanol-gyártásnak, hogy nyersanyag helyett nagyobb hozzáadott értékű, feldolgozott terméket állítson elő. A kukoricatermesztés önmagában nem munkaerő-igényes, de az állattenyésztés és az etanol-ipar hozzáadott értéket jelent, és kölcsönös előnyök alapján szimbiózisban működhetne a kettő.” – fűzi hozzá. Az etanol-gyártás során még olyan hulladék hő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben, ezzel is javítva a versenyképességét. Az állattenyésztés érdeke, hogy kapcsolatot építsen az iparral, mert a bioetanol gyártás során keletkező állati táp keresett exportcikk, azonban a jelenlegi helyzet jól világít rá, hogy mind a termelő, mind a magyar gazdák jobban járnának, ha ezt a kiváló minőségű, és magas tápértékű magyar takarmányt a magyar sertések fogyasztanák el.
Az Európai Unió kiáll a bioetanol mellett
Az Európai Unió három éve elfogadott 2009/28/EK irányelve megfelelő szakmai körültekintéssel jött létre. Az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése világosan fogalmaz, a bioetanollal és a biodízellel egyértelműen, mint környezetbarát termékekkel számol. Az irányelv elfogadása 2009-ben lezárta a vitát a megújuló erőforrások jótékony környezetei hatásairól és azok mértékéről, melyek folyamatos megkérdőjelezése addig az ellenlábas szervezetek kedvelt gyakorlata volt. Úgy tűnik azonban, hogy az anyagilag súlyosan ellenérdekelt felek nem nyugszanak bele dollármilliárdos profitjuk csökkenésébe, és folytatják a bioüzemanyagok lejáratására indított kampányukat. Az utóbbi időszakban az élelmiszerárak világméretű emelkedését igyekeznek összekapcsolni a bioüzemanyagok biztató terjedésével, noha az élelmiszerár-növekedésben más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak.
A spekuláció áll az élelmiszerárak emelkedése mögött
Az éghajlatváltozás következtében a Föld búza- és kukoricatermelése összességében csökkent az elmúlt három évtizedben, annak ellenére, hogy a terméshozamok folyamatosan emelkedtek a fajtanemesítésnek, és a technika fejlődésének köszönhetően. Az élelmiszerárak növekedésében jelentős szerepet játszik az üzemanyagok és az energia árának növekedése is, amely a tartósan 400 forint feletti benzinár árnyékában nem igényel különösebb bizonyítást. A műtrágyák ára is emelkedik világszerte: Magyarországon ez az emelkedés mintegy 6-7% az elmúlt év hasonló időszakához képest, de a világ sok szegényebb és elmaradottabb pontján ez még magasabb értéket jelent. Az világ élelmiszer-ellátására sajnos jelentős befolyást gyakorolnak azok a befektetők is, amelyek az elmúlt két évtizedben jelentek meg a határidős termékek piacán, kifejezetten spekulációs céllal, tehát nem felhasználni akarják a búzát vagy kukoricát, hanem profitot kívánnak elérni az árfolyam-különbözetből. A világgazdasági válság hatására sok befektető próbálkozott meg az árupiacokon, ahol 2005 és 2008 között a beáramló tőke mintegy 80%-os áremelkedést generált.
