Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A magántőke szerepe kérdéses a megújuló cselekvési terv megvalósításában

A magántőke szerepe kérdéses a megújuló cselekvési terv megvalósításában

Kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a magántőke mekkora részt képes vállalni a megújuló energiával foglalkozó Megújuló Cselekvési Terv megvalósításában – állapítja meg Varga Ferdinand, a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi stratégiai tanácsadó cég energiaipari partnere.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben a szakértő hangsúlyozza: “elengedhetetlen ugyanis a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, amelynek megléte nélkül csak komoly kockázati felárral hajlandóak beruházni a nagyvállalatok, ez pedig nagymértékben drágíthatja a folyamatokat”.
A közlemény emlékeztet arra, hogy megkezdődött a Megújuló Cselekvési Terv társadalmi egyeztetése. A primer energiafelhasználásban tervezett 14,6 százalékos megújuló arány eléréséhez a kormányzati nyilatkozatok szerint mintegy 1.200 (más megszólalásaik szerint 2.000) milliárd forintra lenne szükség, és ennek döntő többségét – a nyilatkozatok szerint akár 80 százalékát is – a tőkepiacok és magánberuházások kell, hogy adják. A szakember fontosnak tartja, hogy “egy ilyen volumenű fejlesztési program nem pusztán az energetikai szektort érinti majd, hanem, a beruházások révén, a gazdaság egészére kihatással lesz”.

A közlemény hivatkozik a  Nemzeti Cselekvési Tervhez, a Magyar Energia Hivatal és a Pylon Kft. által készített közös hatástanulmányra, ami háromféle forgatókönyvvel számol. A három forgatókönyv három különböző célra koncentrál: a legkisebb beruházás, a legnagyobb munkahelyteremtés, illetve a legnagyobb mértékű szén-dioxid kibocsátás csökkentés. A legelső esetben nagyjából 1.200 milliárd forinttal számolnak 1.363 megawatt kapacitás kiépítésével. A legtöbb munkahelyet teremtő változat mintegy 2.600 milliárd forintba kerül és 1.650 megawatt új kapacitást jelent. A károsanyag-kibocsátás legnagyobb mértékű csökkentéséhez kell a legtöbbet beruházni: csaknem 3.500 milliárd forint befektetésre lenne szükség ha ez lenne a fő cél, ugyanakkor csak villamosenergiából több mint négyezer megawatt beépített kapacitás épülne.

“Az utóbbi megközelítés mindenképpen időszerű, de kérdés, hogy a megvalósításával járó szerkezetátalakítási folyamatok találkoznak-e a befektetői preferenciákkal is” – figyelmeztet Varga Ferdinand. A támogatásbeli változtatások ugyanis a közelmúltban még preferált kapacitások jövedelmezőségét drasztikusan csökkenthetik, mutat rá a szakértő. Egy ilyen hirtelen változtatás ismét rossz üzenet lehet a hosszú távú befektetést fontolgatóknak, azaz éppen a szükséges beruházások megvalósulását kérdőjelezi meg.
A Boston Consulting partnere az elemzésben kifejti: “véleményünk szerint a munkahelyteremtés prioritása esetén a biomassza továbbra is megkerülhetetlen tényező lesz a magyar megújuló energia szegmensben, mert Magyarország adottságai különösen alkalmasak erre, ráadásul a gazdaság egészét tekintve is hasznos tovagyűrűző folyamatokat indíthat be a magyar mezőgazdasági szektor hatékony bevonása esetén”.

Ajánlott tartalom

A koronavírus hatással van az energiafelhasználásunkra is

A kijárási korlátozás, a távmunka és egyéb vírusellenes intézkedések az energiafelhasználásra is hatással vannak.