Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést

A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést

Magyarországon a lakosság 24%-a tervez energiahatékonysági fejlesztést, akiknek több mint fele szigetelést, mely így a legnépszerűbb tervezett energiahatékonysági beruházásnak számít.

A felújítók 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vágna bele a korszerűsítésbe, s átlagosan 30%-os rezsicsökkentésre számítanak. Ugyanakkor a lakosság 82%-a nem találkozott még energetikai tanúsítvánnyal és 73% egyáltalán nem is tervezi annak elkészíttetését a felújításhoz – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeiből, melyet a szakmai szervezet a március 6-i Energiahatékonysági Világnap alkalmából publikált.

Energiahatékonysági világnap: lakossági kutatás
Világszerte március 6-án ünneplik az Energiahatékonysági Világnapot, melynek célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét az energiatakarékosságra, környezettudatosságra és a fenntarthatóság fontosságára. A szakmai gyökerekkel rendelkező, civil kezdeményezésű világnap alkalmából Magyarországon az Energiaklub ismertette legfrissebb kutatásának eredményeit.

A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitűdjét, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, harmadrészt pedig hogy felmérjék, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról.

A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést
Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15% pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést.

A felújítást tervezők 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35%-uk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30%-os rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79%-ban önerőből finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt.

-

„A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismeri az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges” – mondta Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. „Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezők közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot (24%) s mindössze 15% fordult szakmai tanácsért” – tette hozzá a szakértő.

Legnépszerűbb a szigetelés
A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárok cseréjét és újabb negyed részük a fűtés, energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációit tervezi.

„A felmérés szerint a szigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. A lakosság szempontjából egyrészt nagyon vonzó, hogy a szigetelés, megfelelő kivitelezéssel, önmagában is 30%-kal csökkenti az energiafogyasztást, így 2-4 év alatt is megtérülhet. Ez a beruházás hosszútávú megoldást jelent a lakossági problémákra, mert 10% helyett 20-30%-kal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

-

Energiahatékonysági jellemzői mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerű beruházás. Az Energiaklub szakértői számítása szerint, egy 5 éves, 33%-os intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, több tízezer munkahelyet teremtene.

Egyedülálló kezdeményezés: Elindul Magyarország első referenciaház programja
Az Energiahatékonysági Világnap alkalmából, a Knauf Insulation meghirdeti Magyarország első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programját.

„Az összehasonlító vizsgálat során egyedi mérők felszerelésével folyamatosan figyelemmel kísérjük az energiafogyasztás, és így a havi számlák közti különbséget” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője. „Célunk felmutatni, hogy az épületek energiahatékonysági fejlesztésénél a tervezett és a valós megtakarítás értéke szakszerű és pontosan megvalósuló kivitelezéssel érhető el” – tette hozzá a szakember.

Az összehasonlítás módszertani támogatója a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a méréseket és azok szakmai hitelesítést a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke végzi. A program médiapartnere a Metropol napilap Lakótér melléklete.

Ajánlott tartalom

Különböző formájú, méretű és színű nyomtatott napelemek jöhetnek?

Német és görög kutatók nyomtatható napelemeket fejlesztenek ki.