Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartanak a magyar városlakók

A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartanak a magyar városlakók

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára.

Budapest pedig 30 éven belül válhat okos várossá – derül ki a Futureal-csoport és a TEDxDanubia által közösen szervezett rendezvényen végzett felmérésből. A Corvin Sétányon megvalósult interaktív esten a közönség az előadókkal közösen arra kereste választ, miként határozzák meg a jövő metropoliszai a lakóik és az egész emberiség sorsát.

Fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy olyan nagyvárosokban élünk majd, ahol a gazdagok és a szegények lakhelyei élesen elkülönülnek – véli a „Városok jövője, a jövő városai” című rendezvényen megkérdezett közel 100 építőipari, informatikai, kereskedelmi területen dolgozó szakember és diák közel fele. A megkérdezettek harmada azonban bízik benne, hogy néhány évtized múlva fenntartható, környezetbarát és okos városokban él majd az emberiség. A válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy komoly változásokra lehet számítani az urbánus életmódban. A jövő városai előtt álló legnagyobb kihívásként a válaszadók 21 százaléka a túlnépesedést, 24 százaléka a környezetvédelmet, 27 százaléka pedig az alapvető igények kielégítését – így az élelmezést, az energia- és a vízellátást – nevezte meg, 17 százalékuk azonban a környezetvédelem kapcsán is komoly fenntartásokat fogalmazott meg.

A jövő metropoliszai által megoldandó feladatok között a résztvevők a közlekedés nehézségeit, a zsúfoltságot, a zöld területek hiányát, illetve a légszennyezést említették a legnagyobb arányban. Minden tízedik válaszadó az okos megoldásokban, a zöld technológiákban, illetve a zöldterületek növelésében látja a városok élhetőbbé válásának kulcsát, de 20 százalék a közlekedést is a mainál hatékonyabb formában képzelné el. Minden harmadik válaszadó szerint Budapest a következő 50 évben biztosan nem válik okos várossá, a többség azonban úgy véli, erre 30 éven belül sor kerülhet.

„A világ lakossága 2050-re 10 milliárd főre emelkedhet, az előrejelzések szerint addigra globálisan a lakosság 70 százaléka él majd városokban. Mindez azt jelenti, hogy 2050-re annyi ember él majd metropoliszokban, amennyi ma a teljes Föld lakossága. A legfontosabb kérdés e települések fejlődése kapcsán, hogy az emberiség képes-e harmóniában élni a Földdel, megérti-e a városai működését, azt, hogy mi a szerepe ezekben. A város él és változik, itt a változás az állandó – jó példa erre a budapesti Corvin-negyed területe, ahol 15 éve egy „operációra” volt szükség a rossz életkörülmények következtében, egy új „bőrszövet” létrehozásával” –mondta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze.

A válaszadó résztvevők szerint a ma városainak legvonzóbb elemei az átfogó szolgáltatások, a szórakozási és kulturális lehetőségek széles köre, valamint a munkalehetőségek, illetve ennek megfelelően a városok, városrészek újjáéledésének legfőbb eszközeiként a közösségi, zöld terek és a modern infrastruktúra kialakítását, az okos megoldások bevezetését és az épületállomány modernizálását jelölték meg.

„Európa lakosságának 75 százaléka városlakó: míg 1975-ben világszerte három város lépte túl a tízmilliós lakosságszámot, addigra ma már 31 ilyen település található. A városok azonban rengeteg energiát használnak, teret vesz el a természettől. Erre jelent megoldást a városrészek átgondolt rehabilitációja, amely nem igényel új területet a városok terjeszkedésében” – hangsúlyozta Mayer Róbert, kontextus teremtő, ingatlan-befektető és vállalkozó.

„A város egy olyan emberi létforma, településforma, amelyik az alapfunkciókat – élelmiszer-, víz-, energiaellátás, hulladékkezelés – kiszervezte, hogy a hat funkcióra koncentrálhasson: az iparra, a kereskedelemre, a pénzügyekre, oktatásra, tudományra, művészetekre. A stratégia azonban olyan sikeres lett, hogy ha nem változtatunk, elpusztíthatjuk magunkat – ma már a világ erőforrásainak 80 százalékát a városok használják fel. A megoldást a zárt, körforgásos rendszert alkotó városok, illetve ezek együttműködése jelenti, visszahozva ezeket a funkciókat a városokba” – tette hozzá Kenyeres István, kreatív ökológus, biotechnológus.

Koniorczyk Borbála, a Hosszúlépés. Járunk? alapítója szerint a városlakók azért költöznek a metropoliszokba, mert lehetőségeket keresnek, a gyakorlatban azonban a munkahely és a lakóhely között ingázva, észre sem veszik a település szépségeit és a benne rejlő lehetőségeket. Egy-egy város arculatát a kutatásban választ adók 39 százaléka szerint az építészeti megoldások mellett a városlakók, illetve a közösségi és zöld terek határozzák meg leginkább.

Ajánlott tartalom

Brazília kevesebb pénz kap Norvégiától az Amazonas esőerdőinek irtása miatt

Norvégia 60 százalékkal csökkentette az Amazonas esőerdői védelmére Brazíliának nyújtott éves támogatását, mert 2016-ban nőtt az erdőirtás mértéke az országban, írja az MTI.