Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A kormányra vár a megújuló energia szektor

A kormányra vár a megújuló energia szektor

Kedvező finanszírozási feltételek, s nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés a zöld energiák területén, amire szükség is lenne a fosszilis energiaforrások apadása, illetve a hazai villamos-energia termelő kapacitások csökkenése miatt.

Az előzetes ígéretek szerint az Európai Unió következő, 2020-ig tartó, hét éves ciklusában jelentős támogatásban részesülhet a megújuló energia területe,  ennek következtében pedig várhatóan dinamikusan nő majd azoknak a háztartásoknak, és ipari felhasználóknak a száma, ahol zöld energiát hasznosítanak majd. A környező országokban már számos pozitív példa van, hazánk azonban még gyermekcipőben jár ezen a területen. Kedvező finanszírozási feltételek, s nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés, amire szükség is van a fosszilis energiaforrások apadása miatt.

A környezetvédelem mellett a gazdaságosság, a munkahelyteremtés és az energetikai függetlenség szempontjából is nagy szerep jut Európa szerte a megújuló energiának, s számos uniós ország biztosít növekvő támogatást a terület fellendítéséhez. Az új Európai Uniós operatív program is e tendenciának biztosíthat teret, az előzetes ígéretek szerint ugyanis központilag is jókora erőforráshoz juthat a szegmens, s ezáltal a 2020-ig tartó ciklusban dinamikus fejlődés várható. A környező országok esetében már évek óta megfigyelhető ez az irány: Németországban és Ausztriában például a beruházásokat támogatja időszaki pályázatok révén az állam, de az említett országokban, s mellettük például Szlovákiában vagy Romániában a visszatermelt energiát vásárolják meg az áramszolgáltatók. Ez a rendszer hazánkban is működik, de amíg nálunk számos szolgáltató alacsony, és eltérő áron veszi meg a túltermelést, addig a nyugat-európai államokban egységes, s lényegesen kedvezőbb felvásárlási tarifát biztosítanak a fogyasztóknak.

Nagy szerepet kaphat a megújuló energia

“A hazai piacon nagy szükség lenne a megújuló energia előretörésére, már csak amiatt is, mert gondoskodni kell a 2025-ig kieső villamosenergia-kapacitások pótlásáról. Szakértői vélemények szerint ugyanis a jelenlegi 9000 megawattnyi éves termelésből elöregedés miatt 4000 megawatt kikophat a rendszerből. Ezt a hiányt az új paksi, 2400 megawattos erőmű csak részben pótolhatja, így alternatív megoldásokra lesz szükség, s többek között ezért kaphat nagy szerepet a megújuló energia” – mondta el Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnöke a HIGH SIX TEAM kft. energetikai sajtótájékoztatóján.

Glattfelder arra is felhívta a figyelmet, hogy a fosszilis energiahordozók importja jelentős Európában: az Európai Unió területén az olaj szükségletet 90, a földgáz szükségletet 60, míg a szén szükségletet 45 százalékban importból fedezik az országok. Hazánkban ez az arány rosszabb: az olajfogyasztást 90 százalékban, a földgázt 80 százalékban, s az áramot 20 százalékban külföldi forrásokból teremtjük elő, ami azt is mutatja, hogy jelentős a függőségünk e tekintetben a külföldi beszállítóktól, így például az orosz-ukrán helyzettől. Az összesített energiaszámlánk a hazai előállítás ellenére magas: átlagosan megközelíti a 6,5 milliárd forintot, amit alig haladja meg Magyarország 7 milliárd forintos külkereskedelmi többletét.

Nem csak a megtérülés számít

A megújuló energia tekintetében nem a megtérülés a legfontosabb szempont, hanem alapvetően a munkahelyteremtés, az európai hálózatoktól való függetlenedés, s a hosszú távú befektetés – vélekedett Ádám Béla energetikai szakértő. A HGD Kft. ügyvezetője elmondta, hogy véleménye szerint éles váltásra van szükség a hazai támogatási rendszerben, s kormányzati szinten lenne fontos, hogy a zöld energiák mellett tegyék le a voksot a fosszilis energiával szemben. Klimatikai és földtani szempontból jó adottságokkal rendelkezik országunk, így komoly potenciál mutatkozik e területen. Ádám Béla szerint a megoldást az uniós, vagy az állami források jelenthetnék, de az is serkentő hatással bírna, ha az MNB kamatmentes hitelprogramja kiterjeszthető lenne e szegmensre. Emellett itthon is segítene a beruházások felpezsdítésében, ha a visszatermelés kifizetődőbb lenne.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Meglett az Év háza 2020-as győztese

Jakabfi-Kovács Boglárka és Gyürki-Kiss Pál hűvösvölgyi lakóháza kapta a fődíjat családi ház kategóriában, a középületek között pedig a Budai Vigadó felújításáért Nagy Csaba és csapata vehette át a legjobbnak járó elismerést az Év háza gálaesten csütörtökön Budapesten.