A helyiek csak „az alvilág átjárójaként” hívják azt a Szibériában található óriási krátert, mely a közelmúltban jelent meg a globális felmelegedés hatására. Az emberek nem mernek a közelébe menni, a szakértők szerint pedig helyesen is teszik, hogy félnek tőle.

A klímaváltozás megnyitotta az „alvilág átjáróját”

A helyiek csak „az alvilág átjárójaként” hívják azt a Szibériában található óriási krátert, mely a közelmúltban jelent meg a globális felmelegedés hatására. Az emberek nem mernek a közelébe menni, a szakértők szerint pedig helyesen is teszik, hogy félnek tőle.

Szibéria állandóan fagyott talajrétege, vagyis a permafroszt, folyamatos olvadása miatt hirtelen egy hatalmas kráter keletkezett, ami egyre csak nagyobb lesz. Már így is nagyjából egy kilométer hosszú és 90 méter mély, évente pedig közel 20 méterrel lesz szélesebb, így meredek lejtői közelében sétálni igen veszélyes vállalkozás, olvasható az Independent oldalán.

A Batagaika kráter és az északi féltekén egyre gyakrabban feltűnő kisebb kráterek jelzik, milyen ütemben melegszik a Föld éghajlata, ugyanis ezek a képződmények a permafroszt olvadása miatt keletkeznek. A permafroszt olvadása azért veszélyes, mert a fagyott talajban rengeteg metán található, ami az olvadás során a levegőbe kerül. A metán pedig sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ha a permefroszt összes jege elolvad, egyes modellek szerint az így kiszabaduló metán miatt a Föld hőmérséklete akár 4 Celsius fokkal megemelkedhet. Julian Murton professzor, a Sussexi Egyetem geológusa, nemrég a kráter kőzeteit tanulmányozta, melyek arról a 200 ezer évvel ezelőtti időszakról is geológiai információt adhatnak, mikor még a Föld hőmérséklete jóval melegebb volt a mostaninál.

A Batagaika kráter sokat elárul a Föld múltjáról, és remélhetőleg a jövőjéről is” – mondta a professzor. Ahogy egyre melegszik a klíma, egyre több hasonló csuszamlásra lehet majd számítani.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kiemelt segítséget kap három vármegye a zöld átálláshoz

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására - jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.