Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A klímaváltozás gazdasági hatásaira kevesen gondolnak
A magyar lakosság tisztában van ugyan a globális éghajlatváltozás lényegével, azonban az emberek többsége ezt természeti veszélynek tekinti és a gazdasági, társadalmi következményekre kevesen gondolnak - derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. legfrissebb kutatásából.

A klímaváltozás gazdasági hatásaira kevesen gondolnak

A magyar lakosság tisztában van ugyan a globális éghajlatváltozás lényegével, azonban az emberek többsége ezt természeti veszélynek tekinti és a gazdasági, társadalmi következményekre kevesen gondolnak – derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. legfrissebb kutatásából.

A kutatás során, reprezentatív mintán 8 vidéki fókuszmegyében a 15 évesnél idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. Arra a 8 megyére koncentráltak, ahol az MTVSZ – a Környezet és Energia Operatív Program keretében – klímatörvény kampányát szervezte.
A kampány célja a lakosság klímatudatosságának növelése és egy szociálisan igazságos, hosszú távú megoldást kínáló klímatörvény igényének népszerűsítése volt.

Az MTI-nek is eljuttatott eredményekből kiderül: a megkérdezettek 89 százaléka tudatában van a globális felmelegedésnek és az éghajlatváltozásnak, míg 11 százalék nem hallott ezekről a jelenségekről.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik az éghajlatváltozásnak, a megkérdezettek szinte kizárólag közvetlen természeti következményeket említenek, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (23 százalék), az átlaghőmérséklet emelkedése (21 százalék) és az elsivatagosodás, valamint a tartós aszályok (19 százalék).
A környezeti változásokból fakadó további következmények ugyanakkor – mint például fajok kihalása, illetve a gazdasági és társadalmi következmények, így az éhínség és vízhiány – alig fogalmazódnak meg az emberekben. A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé fenyegetőnek egy új népvándorlást (éghajlati menekültek) és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartják az emberek.

Meglepő, hogy 2008-ban még reális veszélynek tartották az emberek a klímaváltozás következményeként bekövetkező energiaár növekedést, továbbá a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedését, ám 2009 végén ez már nem tűnik számukra annyira aggasztónak – idézi a közlemény Gergely Ferencet, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatóját.

A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésű újításokban mutatkozik meg, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (48 százalék számolt be erről), a nyílászárók kicserélése (39 százalék) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36 százalék).
A felmérés során az is világossá vált, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak a magyar zöld civil szervezetek felé. Az emberek egyre inkább a környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körű tájékoztatást és felvilágosítást várják el a zöldektől, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a magyar politikai életben.

Az MTVSZ 2010 első negyedévében a lakosság széles körű tájékoztatásával és a parlamenti képviselők bevonásával egy éghajlatvédelmi törvény megszületését szeretné elérni.

Ajánlott tartalom

Donald Trump lemondta dániai látogatását, mert nem adják el neki Grönlandot

Donald Trump amerikai elnök kedden éjjel Twitteren bejelentette, hogy lemondja dániai látogatását.