A klímaváltozás enyhítésére szólították fel tudósok a kormányt és a parlamentet Horvátországban

Ötszázötven tudós írta alá azt a felhívást Horvátországban, amelyet kedden adtak át a kormánynak, a parlamentnek, valamint az illetékes minisztériumnak, és amelyben arra szólítják fel őket, hogy mielőbb cselekedjenek a klímaváltozás enyhítéséért – írta a helyi sajtó.

A horvát tudósok azt állítják: az éghajlatváltozás, amellyel jelenleg szembesül a világ, rendkívüli állapotot idézett elő. “Ez a legsúlyosabb és legösszetettebb válság, amelynek az emberiség valaha ki volt téve” – hangsúlyozták. Mi mondták, a felhívással cselekvésre akarják ösztönözni az illetékes intézményeket, hogy tegyenek konkrét és célratörő intézkedéseket a probléma megoldására. Nikola Biliskov, a zágrábi Rudjer Boskovic Intézet munkatársa a sajtónak úgy nyilatkozott: “A mérésekből származó grafikonok mind azt mutatják, hogy elértük a klímaváltozás veszélyeinek határát, ezt a folyamatot egy idő után már nem lehet visszafordítani”. Bliskov szerint az aktuális éghajlatváltozás legfőbb okai a káros antropogén hatások. Ahhoz, hogy változást lehessen elérni, sürgős ambiciózus akciótervre van szükség globális szinten, mégpedig konkrét célkitűzésekkel – mondta, majd hozzátette: már ebben az évben radikálisan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, hogy 2030-ra 45 százalékra zsugorodjon, 2050-re pedig teljes karbonmentességet lehessen elérni.
Kiemelte, hogy a dokumentumban tizenegy követelést fogalmaztak meg. A tudósok egyebek között “rendkívüli klímaállapot” kihirdetését kérték az egész országra, továbbá kutatók bevonását az éghajlat-politikai döntéshozatali folyamatokba. Kinyilvánították részvételi szándékukat az éghajlati válsággal kapcsolatos társadalmi tudatosság növelésében, amely magában foglalja az oktatással kapcsolatos témák kidolgozását a fenntartható fejlődésről, s ezeket szerintük be kell építeni az iskolai tantervekbe. Sürgették továbbá a fenntartható energia-akcióterv végrehajtását, amelynek végső célja a fosszilis energiahordozók kitermelésének teljes felfüggesztése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátó foglalkozások és életmódok, valamint a helyi termelők támogatása. Kiemelték, hogy a fenntartható társadalom kialakítása globális összefogást igényel.
“Ez olyan követelmény, amely kizárja az úgynevezett kis országok kifogásait. Magában foglalja a szinergikus (együttműködő) emberi tevékenységet” – mondta Bliskov.

Ajánlott tartalom

A gazdák személyesen mondhatják el véleményüket az Európai Bizottságnak

Az Agrárminisztérium (AM) minden lehetséges eszközzel küzd Brüsszelben a Közös Agrárpolitika uniós szabályainak egyszerűsítéséért. Most a gazdálkodókon a sor, hogy közvetlenül jelezzék egy uniós online felmérés keretében Brüsszel felé, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó mely eljárások és szabályok kapcsán ütköznek nehézségekbe, mely terheket érzik a legsúlyosabbnak - közölte a tárca pénteken az MTI-vel.