Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / A klímatárgyalások hátráltatói

A klímatárgyalások hátráltatói

A cancúni klímakonferencián a felek elfogadták, hogy a Föld átlaghőmérsékletének növekedése nem haladhatja meg +2 °C-nál jobban az iparosodást megelőző időszakét.

Mindez azt jelenti, hogy az 1990-es évhez viszonyítva 2050-re 75-80 százalékkal mérsékelni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását bolygónkon. A kötelező vállalásokat tartalmazó Kiotói Jegyzőkönyv 2012 végén lejár, az új megállapodás pedig még várat magára. A Kiotói Jegyzőkönyv hatására 2012-re valószínűleg több mint 5 százalékkal csökken az emberi tevékenységből származó globális szén-dioxid-kibocsátás, mindezt azonban 15 év alatt sikerült elérni. Amennyiben tehát nem változik az ütem, 2050-re vélhetően csupán 20-25 százalékos mérsékléssel lehet számolni, amely a szükségesnek tartott mennyiség csupán harmada. Ebből adódóan két út áll az új megállapodások előtt: vagy a cél mértékét növelik drasztikusan, vagy pedig az átalakításhoz rendelkezésre bocsátott időtartamot faragják le. A közeljövőben azonban egyik variáció megvalósulásának sincs realitása egy globális szerződés keretein belül.

 
A legfontosabb törésvonalak alapvetően két, egymással szoros kapcsolatban álló témakörre vezethetők vissza: a felelősség kérdésére, valamint az ún. „Észak-Dél” konfliktusra. Előbbi röviden összefoglalva annyit jelent, hogy a jelenlegi szennyezésért legfőképpen a fejlett ipari országok gazdasága okolható. A fejlődő országok álláspontja szerint ezért nekik kell egyrészt megoldást találni a problémára, másrészt pedig fedezni az azzal járó költségeket. A fejlett országok ezt már 1992-ben tudomásul vették, azonban a fejlődő országok részvétele nélkül nem látják értelmét a nemzetközi szerződéseknek. Az utóbbi elv szintén a fejlettségi különbségekre vezethető vissza: a gazdaságilag fejlettebb „Észak” végigjárt egy fejlődési utat, amely a lakosság számára relatív jólétet eredményezett, viszont nagyfokú környezetkárosítással járt együtt. A fejlődő „Dél” országai azzal érvelnek, hogy esetleges csatlakozásuk a globális klímaegyezményekhez egy olyan alternatív gazdasági modell kialakulásához vezetne, melynek sikere bizonytalan, és tovább fokozhatja lemaradásukat.

 
A következő jelentős klímakonferenciát az idei év végén Durbanban (Dél-Afrikai Köztársaság) tartják, melyet a németországi Bonnban tartott tárgyalássorozat volt hivatott előkészíteni.  A kéthetes ülésszakot követő hivatalos sajtótájékoztatón Christiana Figueres asszony, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó titkárságának vezetője azt emelte ki, hogy sikerült közelednie az álláspontoknak a fejlődő országok szerepvállalásával kapcsolatban, azonban hozzátette: az idei év feladata tisztázni a Kiotói Jegyzőkönyv jövőjét. Így tehát Dél-Afrikában bizonyára sikerül majd néhány részeredményt felmutatni – például a Koppenhágában létrehozott, a fejlődő országoknak nyújtott 100 milliárd dolláros fejlesztési támogatás ellenőrzése tekintetében -, azonban áttörésre idén sem lehet számítani.

 

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

30 kutyatetemet találtak Hajdúsámsonnál, a rendőrség nyomoz

Kutyatetemeket találtak Hajdúsámson mellett, a rendőrség állatkínzás gyanúja miatt nyomoz - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-vel.