Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A kkv-k nem figyelnek az energiaköltségek csökkentésére

A kkv-k nem figyelnek az energiaköltségek csökkentésére

A kis- és középméretű vállalatok és intézmények közel 800 milliárd forintot költenek áramra és gázra, de kevesen szánnak kellő figyelmet az energiaköltségekkel kapcsolatos kérdésekre – közölte egy kutatás alapján a BellResearch Kft. hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a kutató- és tanácsadó BellResearch a MentorPartner Kft. közreműködésével felmérést készített a 10 fő feletti hazai vállalatok és intézmények áram- és gázpiacáról, elemezve a top 1000 nagyfogyasztó alatti szegmensek fogyasztási sajátosságait, elégedettségét és döntési preferenciáit.
Az “Energia Riportban” az energiaköltségek csökkentésének lehetőségeit is vizsgálták. Lehetne megtakarítást elérni, de ennek  nem az odafigyelés megspórolása a legmegfelelőbb módja – mutat rá a BellResearch.
A spórolásnak kétféle módja is van: egyrészt a felhasznált mennyiség csökkentése – amit például szigorúbb házon belüli szabályozással, illetve az energiahatékonyságot fokozó beruházásokkal lehet megvalósítani -, másrészt a beszerzési árak csökkentése, ehhez jobb szerződéses feltételekre, a kereskedők versenyeztetésére vagy beszerzési társuláshoz való csatlakozásra van szükség. A két megközelítés kombinációja is alkalmazható.

“A döntéshozónak azonban előzetesen tisztában kell lennie a saját fogyasztási szokásaival és a piaci viszonyokkal” – idézi a közlemény Virágh Miklóst, a BellResearch kutatási igazgatóhelyettesét.
A vállalatok és intézmények “energiaügyekben illetékes döntéshozói” azonban – az esetek közel 20 százalékában a titkárnő vagy az irodavezető – az esetek közel felében nem tudták volumenben kifejezni saját felhasználásukat, negyedük pedig a ráfordításaival sem volt tisztában. Pedig a működéshez kapcsolódó, nem anyag- vagy bérjellegű kiadások csaknem kétötödét az energiaköltségek teszik ki, ami egy szerződő cégre, illetve intézményre vetítve évente átlagosan 12 millió forintos áram-, és közel 17 milliós gázszámlát jelent.

Csak minden második megkérdezett tartotta jelentősnek cége versenyképessége szempontjából az energiaköltségek alakulását – tárta fel a kutatás. A megkérdezettek kétötöde tett vagy tervez lépéseket az energia-költségszint csökkentésére, aminek csak töredéke beruházás-igényes fejlesztés, többsége átszervezés, szigorúbb belső szabályozás. Négyből egy cég, illetve ennél is kevesebb intézmény keresett meg ajánlatkéréssel legalább egy áramkereskedőt az utóbbi egy évben. A gázpiac vonatkozásában pedig még alacsonyabbak az arányok, pedig a liberalizált piacon ezt bárki megtehetné – áll a közleményben.
Magyarország az energiahatékonyság területén lemaradásban van. A Világbank szerint 2007-ben egységnyi energia felhasználásával idehaza 6,7 dollár értéket termeltek, míg nyugati szomszédunknál 8,9 dollárnyit, a dobogós Egyesült Királyságban pedig a magyarországinak csaknem a másfélszeresét.

Ajánlott tartalom

Káros városi legenda: bedunsztolt falak

Az építkezéssel és felújítással kapcsolatos egyik legkárosabb városi legenda szerint a falaknak lélegezniük kell ahhoz, hogy a lakásban egészséges belső klíma alakuljon ki, és ha nem megfelelő anyaggal történik a hőszigetelés, a lakótér „befullad”, „dunsztolódik”.