A jövő: minden házhoz szennyvíztisztító?

Az ideális az lenne, ha nagy szennyvíztisztító telepek helyett minden toronyház aljában lenne egy kis tisztítómű, és az ott megtisztított szennyvizet – az úgynevezett szürke vizet – egy külön csővezetékben újra visszavezetnék a lakásokba – mondja a kutató.

Városaink levegőminősége egyre rosszabb, melyért főleg a korszerűtlen gépjármű állomány a felelős írja az mr1-kossuth.hu. Növekszik a városi aeroszolok mennyisége, pl. az a bizonyos PM 10 nevű apró részecske, mely több betegség előidézője. Emellett a szennyvíz, felszíni víz és ivóvíz területén is egyre több a probléma, melynek orvosolását kutatják hazai szakemberek is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a kémia, a biológia, a fizika, a földtudományok és a matematika szakterületek képviselői az ipari-vállalati szféra kiemelt képviselőivel 2004 decemberében létrehozták a régió első Környezettudományi Kooperációs Kutató Központját, (ELTE KKKK). Egyik fő kutatási területük a szennyvíz- és szennyvíziszap kezelési, hasznosítási technológiák fejlesztése. A vegyipar rengeteg olyan szert termel, amelyeket az általánosan használt tisztító rendszerek nem tudnak lebontani, így a jelenleg jellemző tisztítási folyamat végén az élővizekbe kerülnek. Ezért a tisztítási folyamat végén be kell iktatni még egy lépcsőt, amelynek során ezeket az anyagokat távolítják el a vízből. Ennek több módja is lehet – mondta a Kossuth Rádióban Záray Gyula professzor, a központ elnöke.

 
A világszerte egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány miatt a víz újrahasznosítása egyre fontosabb, ipari területen és lakossági területen egyaránt. Emiatt megváltozik a stratégia is: az ideális az lenne, ha nagy szennyvíztisztító telepek helyett minden toronyház aljában lenne egy kis tisztítómű, és az ott megtisztított szennyvizet – az úgynevezett szürke vizet – egy külön csővezetékben újra visszavezetnék a lakásokba. Az ivóvizet pedig csak arra használnák, amire az való – tette hozzá a professzor. Kínában már a fejlődés gátja a vízhiány, de itthon is vannak olyan vállalatok, amelyeknél meg van szabva, hogy a termeléshez milyen mennyiségű vizet emelhetnek ki. Számukra a fejlődés alapkérdése, hogy újra tudják hasznosítani a vizet. Ezzel nagyon komolyan foglalkoznak például a MOL-nál is. Az ELTE KKKK kutatói méréseket végeznek, és olyan megoldásokat keresnek, amellyel például el tudják távolítani bizonyos molekulákat. Záray Gyula elmondta: kidolgoztak például egy olyan technológiát, amellyel az arzént el tudják távolítani vízből, ami dél-alföldi régióban jelenthet komoly segítséget.

 
A professzor beszélt arról is, hogy három éven keresztül végeztek vizsgálatokat az almásfüzitői vörösiszap tározónál. Ott az üzemeltető cég a dorogi és tatabányai széntüzelésű erőművek pernyéjévél keveri össze az iszapot, amit megfelelő szerves anyaggal kiegészítve jó talajképződéi folyamat indul be – mondta Záray Gyula. Hozzátette azonban: kérdés: ezeken kívül milyen anyagokat hordanak még a tározókba, hiszen a cégnek veszélyes hulladék kezelésére is engedélye van. Szerinte folyamatos mérésekkel és szigorú ellenőrzéssel lehetne csak eloszlatni az aggodalmakat.

Ajánlott tartalom

Ismét lehet pályázni a napelemes támogatásra

Az elutasított pályázatok hátterében téves feltételezés állt, miszerint az adószámmal rendelkező magánszemélyek által megjelölt ingatlanokban gazdasági tevékenység zajlik. A bejelentés azután történt, hogy sorra utasították el az ilyen pályázatokat, ellentétben a kiírásban foglaltakkal.