Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A mamutok és egyéb nagytestű állatok, az úgynevezett megafauna kiirtása az Újvilágban magyarázhatja a 12 800 évvel ezelőtti lehűlést, az úgynevezett “fiatalabb driász” beköszöntét bolygónkon – állítják amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience folyóiratban közölték tanulmányukat.
Tizenháromezer négyszáz évvel ezelőtt az amerikai kontinenst száznál több féle nagytestű növényevő népesítette be, a korabeli fauna sokkal változatosabb volt, mint manapság Afrikáé. Az óriási növényevők emésztőrendszere mindkét végén hatalmas mennyiségű metánt juttatott a légkörbe, amely a szén-dioxidnál 30-szor hatékonyabb üvegházhatású gáz. Az Új-mexikói Egyetem kutatóinak számítása szerint a megafauna képviselői évente 9,6 millió tonna metánt juttattak évente a levegőbe.
A 11 500 évvel ezelőtti időszakra azonban már a megafauna 80 százaléka kipusztult, a nagytestű növényevők eltűnése az amerikai kutatók szerint a “kétlábú ragadozó” az ember számlájára írható, aki az Újvilágba való megérkezése utáni egy évezredben végzett a mamutokkal és társaikkal.
A korabeli grönlandi jégminták tanúsága szerint ekkora jelentősen csökkent a légkör metántartalma.
“A megafauna kiirtása okozta a légköri metánkoncentráció csökkenését, hozzájárulva vagy kiváltva a lehűlést” – emelte ki Felisa Smith.
Hozzátette: a metánkoncentráció a mamutok és társainak kihalása miatt 12,5-100 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan a hőmérséklet 9-12 Celsius fokkal csökkenhetett, ami körülbelül megfelel a fiatalabb driászkori lehűlésnek.
“Az +antropocén+ korszak, azaz a Föld éghajlatának az emberi tevékenység általi befolyásolása nem az ipari forradalommal kezdődött az 1800-as években, hanem tizenháromezer évvel korábban” – vélekedett Felisa Smith.
