Mivel amellett, hogy könnyű, egyszerűen alakítható, relatív olcsó és újrahasznosítható, szállítási és árukínáló tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint alkalmas fontos kezelési és márkaüzenetek továbbítására írja a csomagolas.blog.hu. A hullámpapír papírrétegek társítása során nyeri el azt az egyedi struktúrát, amely a csomagolóanyagot könnyűvé és erőssé teszi. Lényege, hogy a lemez külső rétegei közrefognak egy/kettő/három hullámosított papírt, mely réteg ellenáll a nyomásnak védelmet biztosítva a csomagolt terméknek. Rétegeket a hullámok gerince mentén főleg kukoricából (de néha búzából vagy burgonyából) nyert keményítő alapú ragasztóval ragasztják össze. A hullámpapírlemezek hullámok irányában szilárdak, ezért a csomagolásokat úgy tervezik, hogy a hullámirány a terhelés irányába essen. A hullámlemez teljesen újrahasznosítható, így környezetbarát csomagolóanyagnak számít.

 
A hullámpapírt 1856-ban szabadalmaztatták Angliában és először főleg  keménykalapok megerősítéséhez használták. Aztán Albert Jones 1871 decemberében a hullámpapír dobozt is szabadalmaztatta, és üvegáru tengeri szállításához használta. Ekkortájt kezdődött el a hullámpapír ipari gyártása, amit elősegített Robert Gair találmánya, az előre méretre vágott és a hajtás menték mebetszett papírdoboz. Érdekessége a korai hullámpapír csomagolásnak, hogy az sokáig egyoldalas volt, csak később fejlesztette ki Oliver Long a dupla papírlappal közrefogott hullámosított papírt. A hullámpapír alapú csomagolóanyagok gyártása a közel 2,5 tonnás és 6,2 km hosszú tekercselt papírból készül. A papírtekercset legtöbbször újrahasznosított papírból készítenek  és csak abban az esetben nem újrapapír a csomagolások alapanyaga, ha azt a megrendelő kifejezetten kéri. Például autóipari cégek tengerentúli szállításnál kifejezetten újpapír (kraftliner) csomagolóanyagokat kérnek, mert a különböző égöveken keresztüli hajózás magas hőmérséklet és páraingadozást jelent, ami nagyon megviseli az újrapapírból készült csomagolást.

Napjainkban a hullámpapír csomagolásoknál szerencsére trend, hogy újrapapír legyen. A gyártás kb. 95%-a éppen ezért újrapapír, ami lehet barna vagy fehér) színű is. Azonban mivel a fogyasztók az eladóhelyen nagyobb valószínűséggel vásárolnak a fehér kínálókból, kereskedők kifejezetten fehér külső és belső fedőréteggel kérnek, ami szintén lehet újrapapír. Az ún. papírgyártó és hullámosító gépen - mely 200m hosszú is lehet, és ami 200 m hullámpapírt képes gyártani percenként - készül a hullámpapír lemez. A téglalap alakúra vágott hullámpapír lemezek azok, melyekből ezután készülhetnek a  csomagolódobozok részben vagy teljesen gépesített folyamattal. A gépek a hullámpapírlemezeket akár egy lépésben alakítják csomagolássá, míg a manuálisan gyártott csomagolás több időbe és energiába kerül. A hullámlemezeket - akár géppel, akár kézzel készítik - először színt visznek fel rá (flexo nyomtatás - maximum 4 különböző szín vihető fel egy csomagolásra), majd megfelelő alakra vágják, belenyomják az éleket az összehajtás mentén, végül - amennyiben szükséges - összeragasztják doboz alakú formára.
A csomagolás azonban nem készülhet el a tervezési folyamat nélkül, mely során a termékfejlesztők, designerek együttesen próbálják az igényeknek legmegfelelőbb csomagolási megoldásokat kifejleszteni. Gépesítetten általában 10000 darab a legkevesebb, amit érdemes gyártani, azonban néha magasabb áron kevesebbet, például 100-at is gyárthatnak. Egy kész csomagolás – tervezéssel, egyeztetéssel és a gyártásba való beütemezéssel együtt – legkevesebb 2 hét alatt készülhet el. Azonban ez az idő sokszor hosszabb lehet a megbízó által pontatlanul átküldött tervek miatt, ami gyakoribb hiba, mint gondolnánk. Másik trend, hogy a hullámpapír felületére plusz réteget visznek fel, mely ofszet kasírozással készül, így az a fogyasztóknak még kívánatosabb lesz. A plusz réteg bár kívánatosabbá teszi a csomagolást, természetesen megdrágítja a csomagolási költségeket.