Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / A hajózás profitálhat a klímaváltozásból

A hajózás profitálhat a klímaváltozásból

Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul – állapította meg egy új brit tanulmány.

A brit Readingi Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés miatt 2050-re a maihoz képest kétszer annyi hajózási útvonal áll majd a Jeges-tengert átszelő, a jég ellen meg nem erősített hajók rendelkezésére, sőt ezek a nyílt vízi hajók időnként akár az Északi-sarkon is áthaladhatnak majd.

Amennyiben nem sikerül csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartani, akkor a jég ellen mérsékelten megerősített hajók rutinszerűen, az év 10-12 hónapjában hajózhatnak az Északi-sarkvidéken az évszázad végére, de a nyílt vízi hajók előtt is nyitva lehet majd az út évi 4-8 hónapon keresztül.

Gazdasági lehetőségek

„A klímaváltozás talán legszembetűnőbb jele, a nyári jégtakaró visszaszorulása akár gazdasági lehetőségeket is hozhat” – mondta el Nathanael Melia, az egyetem kutatója. Hozzátette: megélénkült az érdeklődés az északi-sarkvidéki hajózás iránt, mivel az csökkentheti az Ázsia és az atlanti partok közötti szállítás költségeit és időtartamát is.

A kutatók szerint ráadásul a folyamat egyhamar nem vesz más irányt. „Ha 2 Celsius-fokot nő a globális hőmérséklet, az Északi-sarkvidék tulajdonképpen jégmentes lehet az év egy részében” – nyilatkozta Ed Hawkins, a Readingi Egyetem munkatársa.

A kutatók modellezték, hogy milyen gazdasági előnyökkel járhat az északi-sarki jégtakaró visszaszorulása. A Kelet-Ázsiából a Szuezi-csatornán keresztül Rotterdamba szállító hajózási társaságok járműveinek egy átlagos útja jelenleg legalább 30 napig tart.

Ha megvalósulnak a párizsi egyezmény célkitűzései, a 21. század közepére ez az út a Jeges-tengeren át 23 napra, az évszázad végére 22 napra csökkenhet egy átlagos nyílt vízi hajó számára.

Amennyiben egyáltalán nem sikerül csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, a felmelegedés miatt az út 2050-re 20, 2100-ra alig 17 nap lehet az Északi-sarkvidéken keresztül haladva. A hajóút hosszának csökkenése mellett a társaságoknak ráadásul nem kellene fizetni a szibériai partok közelében hajózásért sem.

Maradnak azért veszélyek is

Az Északi-sarkvidéken mindig lesz valamennyi jég, főleg télen és a jégtakaró folyamatos csökkenése ellenére a helyzet évről évre jelentősen változhat. A hajózási társaságok pedig az időnyereség és az alacsonyabb üzemanyagköltség ellenére dönthetnek úgy, hogy nem éri meg áthajózni a Jeges-tengeren, például mert egy védtelen hajó könnyen egy úszó jégtábla áldozatává válhat – vélik a Readingi Egyetem kutatói, akik tanulmányukat a Geophysical Research Letters című szaklapban tették közzé.

Kövessen minket FACEBOOKON is!

Ajánlott tartalom

Donald Trump lemondta dániai látogatását, mert nem adják el neki Grönlandot

Donald Trump amerikai elnök kedden éjjel Twitteren bejelentette, hogy lemondja dániai látogatását.