A geotermikus energia hasznosításáról

Az elhasznált termálvíz elhelyezése és az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás bizonytalansága hátráltatja leginkább a geotermikus energia hasznosítását a kertészetben – hangzott el az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának ülésén.

A geotermikus energia a magyar energiafelhasználás 0,6 százalékát adja, ennek egynegyede jut a mezőgazdaságra. Jelenleg 150 energetikai célú termálkút annyi energiát termel, amellyel 165 millió köbméter földgázt lehet kiváltani – mondta előadásában Nagygál János, a Magyar Geotermális Egyesület alelnöke. Egy hektárnyi üvegház 15-20, zömében szakképzetlen embernek ad munkát közvetlenül, a forgalmazásban pedig újabb ugyanennyi munkahely keletkezik. Egy munkahely megteremtése 12-15 millió forintba kerül, egy kút fúrásának a költsége 250-300 millió forint. Egy 15-20 év alatt megtérülő beruházásba pedig csak akkor lehet belevágni, ha ilyen távlatban biztos a szabályozás – vetette fel Nagygál János.

Az alapvető probléma a termálvíz elhelyezése, amelynek a – meglehetősen drága – visszasajtolását Magyarországon törvény írja elő. Ez alól a mostani kormány – a mezőgazdasági hasznosításnál – időlegesen felmentést adott. Ugyanakkor elhangzott olyan kritika is, hogy termálkút fúrására nem lehet engedélyt kapni a visszasajtolás megoldása nélkül. A több évtizede termálvízzel fűtő kertészek szerint a lehűlt termálvíz nagy vízfolyásban feloldható, illetve tavakban tárolható, azokban pedig hal tenyészthető. Az uniós előírás is kivételes esetként említi a visszasajtolást. A vitát azzal a felvetéssel zárta Farkas Sándor albizottsági elnök, hogy a termálfűtéssel termelt zöldségre, dísznövényre a 2014-ben induló uniós finanszírozási időszakban több pályázati lehetőséget kellene adni.

Ajánlott tartalom

500 ezer forintos, komplett napelemes rendszert dobtak piacra

Az amerikai Zendure új AIO 2400 csomagja teljesen integrált erkélynapelemes rendszert kínál 800 watt teljesítménnyel, könnyű telepítéssel és intelligens vezérléssel.