A földkéreg vastagságát térképezték fel sohasem látott részletességgel

Kapcsolódó cikkek

A földrengések következményeit is elemzik műholdfelvételek segítségével az SZTE kutatói

2023-03-11

A klímaváltozás megértéséért együtt dolgozik az ESA és a NASA

2021-07-16

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét

2021-05-22

A földkéreg vastagságát térképezték fel sohasem látott részletességgel az Európai Űrügynökség (ESA) GOCE-műholdja segítségével.

A Föld gravitációs terét feltérképező, valamint az óceánok áramlásait mérő GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) 2009 márciusában startolt. Fő műszere az Eötvös-ingához hasonló a gradiométer, amely a műhold három irányú gyorsulását nagy pontossággal méri; adataiból (a műhold apró gyorsulásaiból és lassulásaiból) következtetnek a Föld gravitációs mezejére. A hat gyorsulásmérő nagyon csekély sebességváltozást is képes detektálni, a földfelszíni nehézségi gyorsulás 10000 milliárdod részével egyenértékű eltéréseket is ki tud mutatni. Az érzékenység növelése miatt a műhold pályája a Föld felszínéhez közel, 255 kilométer magasan húzódik.

Egy olasz vezetésű kutatócsoport elkészítette a földkéreg és a földköpeny közötti határfelület (Mohorovicic, vagy Moho-felület) első globális, nagy térbeli felbontású térképét. Ezt a felületet, amely éles határvonalat jelent a kőzetek tulajdonságaiban, Andrija Mohorovicic horvát geofizikus fedezte fel 1909-ben szeizmológiai megfigyelések alapján: a földrengések hullámainak beérkezési idejét mérve következtetett a határ létezésére, ahol a kőzet sűrűsége jelentősen megváltozik. Az 1960-as évek elején a kutatók megkísérelték feltérképezni a határvonalat, de műszaki nehézségek és a projekt magas költségei miatt felhagytak a tervekkel.

“A földkéregnek kisebb a sűrűsége, míg a földköpenynek lényegesen nagyobb. Mivel a sűrűség változása a tömegben is változást eredményez, a GOCE segítségével megfigyelhetjük a Moho-felületet” – magyarázta Daniele Sampietro, a Milánói Műszaki Egyetem kutatója a BBC News szerint. A mostani mérések alapján a Moho-felület 10-70 kilométeres mélységben van – a legkisebb az óceánok alatt, s a legnagyobb a magas hegyek alatt. A jelenkori ismeretek szerint a határvonalon a bazalt és a gránit helyét átveszik a mélységi kőzetek, a földköpenyt alkotó peridotitok. Ezek magnéziumban gazdag, szilíciumban szegény ásványok – olinvin és piroxén, amelyek csak ritkán találhatók a felszínen. Mint a kutatók rámutatnak a Moho-felület feltérképezése segít jobban megérteni a Föld belsejének működését, a tektonikai mozgásokat, de jó szolgálatot tehet új földgáz- és olajlelőhelyek felkutatásakor is.