A sarki csér élete folyamán akkora távolságot repül át, mintha háromszor oda-vissza megtenné a Föld-Hold utat - mutatták ki tudósok.

A Föld-Hold távolság hatszorosát teszi meg élete során a sarki csér

A sarki csér élete folyamán akkora távolságot repül át, mintha háromszor oda-vissza megtenné a Föld-Hold utat – mutatták ki tudósok.

Az már eddig is ismert volt, hogy a tengerimadár-faj a legtöbbet vándorló élőlény a világon, azonban míg korábban általában 40 ezer kilométerre becsülték a csér által évente megtett utat, addig a legutóbbi mérések szerint ez meghaladhatja a 80 ezer kilométert is. Egy sarki csér akár 34 évet is elérő élettartama alatt ez 2,4 millió kilométert tesz ki, ami három Hold-látogatásnak vagy hatvan Föld körüli útnak felel meg – állítja egy dán-izlandi-amerikai-brit kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkében.

“Meghökkentő teljesítmény egy alig száz grammos madártól” – kommentálja az eredményt Carsten Egevang, a szerzőcsapat vezetője. A megfigyelt madarak átlagosan 70.900 kilométert repültek egy év alatt, az egyik által megtett út azonban elérte a 81.600 kilométert.
A kutatók apró, 1,4 grammot nyomó követőkészülékeket rögzítettek 11 sarki csér lábához, majd ezek segítségével egy éven át követték a vándormadarak útját grönlandi és izlandi költőhelyüktől az Antarktiszig és vissza. A madarak az Északi-sarkkör környékén, Izlandtól Alaszkáig fészkelnek, kihasználva a krillekben (világítórákokban), planktonokban és kisebb halakban gazdag nyári vizeket, majd a fagyos és sötét északi-sarki tél elől augusztus környékén levonulnak a Déli-sarkra.

Útjuk többnyire a kontinensek vonalát követi; egyes madárcsapatok Afrika, mások Dél-Amerika partjai mentén repülnek délre. Innen április-májusban indulnak vissza, és napi átlagban mintegy 520 kilométert repülve körülbelül negyven nap alatt érik el újra az Északi-sarkkört. Az északi utat S-alakban teszik meg, hogy kihasználva az uralkodó szélirányt energiát spórolhassanak.

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.