Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak, és hosszabb időközönként jelentkeztek.

Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz. A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak. A szakértők a jelenséget „közép-pleisztocén kori fordulatnak” nevezik. Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében.

A globális lehűlés magyarázata

A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz. Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a déli-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása – közölte az SNF.

Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás, és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett – mondta Jaccard. A tudósok eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be.

A vizsgálat

Kutasuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben. A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétegek keveredésének intenzitását.

Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe, és járul hozzá az üvegházhatáshoz – mondta Jaccard. A klímarendszer dinamikája nagyon összetett – hangsúlyozzák a tudósok. Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben, és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába. Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék, és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt. Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni – mondta Jaccard.

 

 

mti/ origo.hu

Ajánlott tartalom

Vízerőműveket állítanak le Kínában a veszélyeztetett óriásszalamandra megóvására

A Kína középső részén fekvő Hunan tartományban 34 vízerőmű működését állították le, és 10 duzzasztógátat bontottak le egy rezervátumban az elmúlt két évben annak érdekében, hogy megóvják az ott élő óriásszalamandrákat, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.