A bálnák is leéghetnek az erős ultraibolya sugárzástól

A bálnák is komoly égési sérüléseket szenvedhetnek az elvékonyodott ózonrétegen átszűrődő, erőteljes ultraibolya sugárzástól – állítják a szakértők, akik Mexikó nyugati partjainál élő bálnafajokat tanulmányoztak.

A hatalmas tengeri emlősök különösen akkor vannak kitéve a napsütés káros hatásainak, amikor hosszabb időn át a vízfelszínen tartózkodnak, hogy oxigénhez jussanak, társasági életet éljenek vagy kicsinyeiket etessék. Mivel nincsen se szőrük, se tolluk, ezért gyakorlatilag teljesen csupaszon “napoznak”.
Laura Martinez-Levasseur, a Londoni Állattani Társaság munkatársa, a kutatás vezetője kollégáival három éven át tanulmányozta a Kaliforniai-öbölben élő bálnafajokat. A tudósok látható sérülések után kutatva fényképeket készítettek az állatokról, és íjpuskából kilőtt kis dárdák segítségével mintákat vettek tőlük, hogy megvizsgálhassák a bőrsejtjeik állapotát. A Proceedings of the Royal Society B című brit tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a bálnákon napsugárzás okozta sérüléseket fedeztek fel, és a szövetminták közül nagyon sokban olyan elpusztult bőrsejteket találtak, amelyekért az erőteljes ultraibolya sugárzás (UV) a felelős.

Ahogy az emberek, úgy a bálnák esetében is a világosabb bőrű egyedek birkóznak meg a legnehezebben az erőteljes sugárzással. A kék bálnák (Balaenoptera musculus) sokkal súlyosabb égési sérüléseket szenvedhetnek, mint a sötétebb színű társaik, például a közönséges barázdásbálnák (Balaenoptera physalus) vagy a nagy ámbráscetek (Physeter macrocephalus) – annak ellenére, hogy az utóbbiak jóval több időt töltenek a tengerfelszínen.
A tanulmány eredményei az ózonréteg elvékonyodásával együtt járó lehetséges veszélyforrásokra hívják fel a figyelmet. Az ultraibolya sugarakat elnyelő réteg szétroncsolódásáért felelős CFC-gázok (halogénezett szénvegyületek, más néven freonok) kibocsátását ma már világszerte szabályozzák, ám arról egyelőre élénk vita folyik, hogy az atmoszférán lévő lyuk mikorra gyógyulhat be teljesen.

A tanulmányban vizsgált bálnafajok mindegyikét vagy a végveszélyben lévő vagy a sebezhető kategóriába sorolja a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). “Így ha kiderül, hogy az emlősök bőrkárosodása akár rákos betegségekhez is vezethet, akkor az hatalmas fenyegetést jelentene” – mondta Simon Ingram, az angliai Plymouth-i Egyetem munkatársa.
A szakemberek a jövőben azt szeretnék kideríteni, hogy a tengeri óriások sejtjei miként birkóznak meg a megnövekedett ultraibolya sugárzással, illetve képesek-e az állatok lebarnulni a fokozott napsütésben – közölte Martinez-Levasseur.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.