Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / A 20. század éghajlata korántsem volt olyan szélsőséges

A 20. század éghajlata korántsem volt olyan szélsőséges

Az északi félteke elmúlt 1200 évének éghajlati adatai arról árulkodnak, hogy a 20. század időjárási szélsőségeinek váltakozása nem volt olyan mértékű, mint néhány korábbi században.

A svéd, német, görög és svájci szakemberek alkotta kutatócsoport éghajlati feljegyzésekkel, valamint fák évgyűrűiből, jégmag mintákból és tengeri üledékekből kiolvasható adatokkal dolgoztak. “Számos korábbi századot sokkal erőteljesebb és kiterjedtebb időjárási szélsőségek sújtottak” – mondta a tanulmányt vezető Fredrik Ljungqvist, a Stockholmi Egyetem munkatársa. “Nem mondhatjuk, hogy jelenleg extrémebb jelenségekkel van dolgunk” – tette hozzá a szakember.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a globális felmelegedés és az esőzések közötti kapcsolat tisztázása kulcsfontosságú az olyan több milliárd dolláros beruházások szempontjából, mint az élelmiszertermelést biztosító öntözés és a folyók menti árvízvédelem.

A legesősebb és legszárazabb század

Ljungqvist szerint a klímaváltozásra vonatkozó tudományos modellek egy része túlzásba esett az arra irányuló előrejelzésekkel, hogy az emelkedő hőmérséklet a száraz területeket szárazabbá, a nedveseket nedvesebbé teszi, növelve a szélsőséges hőhullámok, az aszályok és a felhőszakadások gyakoriságát.

A Nature című folyóiratban közölt tanulmány készítésekor vizsgált 196 éghajlati feljegyzés azt mutatta, hogy a 20. századot megelőzően a 10. század – amikor a vikingek Európa szerte portyáztak – volt a legesősebb, míg a meleg 12., valamint a hűvös 15. század volt a legszárazabb időszak.

A szakemberek szerint az elmúlt évszázadokban a Nap ereje volt az egyik legmeghatározóbb befolyásoló tényezője az éghajlatban bekövetkező természetes változásoknak.

Azért ne dőljünk hátra

Ljungqvist szerint a mostani eredmények ugyanakkor korántsem jelentik azt, hogy az ember általi üvegházhatású gázkibocsátás okozta jelenlegi klímaváltozás az eddig véltnél kisebb fenyegetést jelentene. Mint hangsúlyozta, az elmúlt években fokozódott a melegedés üteme és a 20. volt az eddigi legforróbb évszázad az éghajlati adatok feljegyzésének megkezdése óta.

Ajánlott tartalom

Összefogás indult a tiszai szemét ellen

Vízügyi, civil és vállalati együttműködés segíti a Tisza hulladékmentesítését, az évről-évre tapasztalható, ám idén rekordméretű szennyezés felszámolása legalább négy hónapot vesz majd igénybe - jelentette ki a témában tartott keddi sajtóeseményen az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója.