Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / 375 ezren az európai vizek védelméért

375 ezren az európai vizek védelméért

375 ezer ember tette nyilvánvalóvá az Európai Bizottság számára, hogy kiáll vizeink védelme mellett és azt várja, hogy az Európai Unió ne gyengítse ambiciózus célkitűzését, a vizek jó állapotának elérését.

Véget ért a fél évig tartó, európai szintű társadalmi konzultáció, amely során az Európai Bizottság a vizeink védelmét célzó jogszabállyal, a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban kérte ki az állampolgárok véleményét. Ez az időszak kritikus fontosságú volt folyóink, tavaink és vizesélőhelyeink szempontjából, az emberek pedig egyértelműen kifejezték: azt akarják, hogy az Európai Unió ismét kiálljon vizeink megóvása mellett.

Az EU tagállamok még 2000-ben döntöttek úgy, hogy a vizeket és vizesélőhelyeket pusztító folyamatokat megállítják, és vizeinket jobb állapotba hozzák legkésőbb 2027-re. A Víz Keretirányelv megalkotásával ehhez létre is hozták a megfelelő jogi keretet, de ha el akarjuk érni a 2027-es célokat, a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat biztosítania. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt, a szabályozás gyengítése került látómezőbe.

Az Európai Bizottság 2018 őszén társadalmi konzultációt indított, amely során bárki kifejthette véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek pedig #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban.

“A kampány során a WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. Az eredmény nem maradt el: fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze európai szinten, vagyis az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy meg kell óvni értékes folyóinkat, tavainkat és vizesélőhelyeinket, és meg kell állítani a vizeket érintő természetkárosító tevékenységeket” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Ezek után a döntéshozók feladata, hogy a Víz Keretirányelv felülvizsgálata során figyelembe vegyék több százezer ember véleményét.

A társadalmi konzultáció március 11-én zárult, az EU hivatalos elemzése várhatóan 2019 őszén fog megjelenni, a jogszabály jövőjéről pedig 2020 első felében hozzák meg a végső döntést. A WWF és a többi civil szervezet addig is mindent megtesznek azért, hogy a Víz Keretirányelvet ne gyengítsék, és hogy az egyes tagállamok a hatékony végrehajtást tartsák szem előtt a következő években. Így talán elérhető az a cél, hogy 2027-re Európa vizeinek nagy része jó ökológiai állapotba kerüljön.

Az elmúlt háromszáz évben a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Az európai vizesélőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges, Magyarországon pedig a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.

Ajánlott tartalom

Összefogás indult a tiszai szemét ellen

Vízügyi, civil és vállalati együttműködés segíti a Tisza hulladékmentesítését, az évről-évre tapasztalható, ám idén rekordméretű szennyezés felszámolása legalább négy hónapot vesz majd igénybe - jelentette ki a témában tartott keddi sajtóeseményen az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója.