Alternatív energia logó
csatlakozzFacebook Twitter napenergia szelenergia vizenergia hidrogen geotermikus-energia bioenergia
Bemutatkozás
Technológiák
epuletek energiagazdalkodas zold-auto zoldinfo elektromos-ketkereku zold-informatika haztartasi-eszkozok szorakoztatoelektronika telekommunikacio Rovatok zoldtrendEsemények

palyazatok-felhivasok

hirdetés

Rovatok » Energiagazdálkodás » Energiapolitika

2016 tavasza a nukleáris balesetek szörnyű évfordulója

forrás: chikansplanet.blog.hu
Megjelenés: 2016.03.23., 21:11   Utolsó módosítás: 2016.03.23., 21:11

Az önfenntartó rendszerek közé sorolható maga az élővilág is, amely képes a földi (emberi) élethez szükséges környezetet biztosítani, ám az erőforrások felelőtlen használata nem a fenntarthatóság felé, mindinkább a „felélés” irányába mozdítja társadalmunk életvitelét.

A környezetet – legyen az természeti vagy épített – olyan mértékű károsodás érte a Csernobilban és Fukusimában történt atomkatasztrófák következtében, amit még hosszú évtizedekig érezni fognak a jövendő generációk. Az 5., illetve 30. évfordulójához érkezett fukusimai és csernobili katasztrófák jelentős területet és embertömegeket tettek ki krónikus sugárzásnak. A szennyeződés Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban is mérhető a csernobili baleset után, míg a fukusimai katasztrófa következtében, egészen a 250 kilométerre lévő Tokió evakuálása is tervben volt. A környezet visszafordíthatatlan károkat szenvedett, a talaj ahol a lakosság számára az élelmiszert termesztik, vagy a tavak és folyóvizek, ahonnan az ivóvíz származik. Az ilyen esetek esélyének minimálisra csökkentése és a tanulságok nyílt levonása feltétele annak, hogy az atomenergia is a fenntartható energiarendszer része lehessen.

Szomorú évfordulókhoz érkeztünk, 30 esztendővel ezelőtt történt a csernobili szerencsétlenség, 5 éve pedig a fukusimai nukleáris baleset. A két katasztrófa több millió ember életét változtatta meg, a természetet ért szennyezés pedig még évszázadokig érezhető lesz. Több százezer embernek kellett tartósan elhagynia lakhelyét a Fukusima és Csernobil környéki területekről egyaránt. További milliók laknak valamely mértékben sugárszennyezett területeken, akik egyre kevesebb támogatásban részesülnek, az őket érintő védőintézkedésekre pedig egyre kevesebb pénzt szánnak, pedig csak a csernobili katasztrófa során - mivel a rektor tíz napig égett – több százszor annyi radioaktív szennyeződés került a légtérbe, mint a Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A fenntartható fejlődés érdekében számos energetikai fejlesztés történt. A fosszilis energiahordozókról való áttérés előbb az atomenergia kiaknázásával történt előrelépés, majd a megújuló energiák felhasználása további lehetőségekkel kecsegtetett a környezettudatos energiatermelés terén.

Az atomenergia békés célú felhasználása, tehát az irányított láncreakció gőzturbinás energiatermelő rendszerek meghajtására történő felhasználása, az elmúlt tíz évben a világ áramtermelésének 15 százalékát biztosította. A hatékony felhasználás ellenére felemás az atomenergia megítélése. Előző blogbejegyzésemben kitértem a kritikus gondolkodás legfőbb elemére, a „big picture”-re. A bevált módszerek sikeres alkalmazása összességében abban az esetben van hatékony hatással a fenntartható fejlődésre, ha a pozitívumok melletti negatív, kártékony hatások nincsenek túlsúlyban – vagy egyáltalán nincsenek – a folyamat során. Jelen esetben, míg a fenntartható fejlődés egyik szegmense előremutató fejlődést mutat, addig a másikat komoly veszteség éri.

A Kijevtől 130 kilométerre épült reaktor négyes blokkját két robbanás rombolta szét. Mivel a környékről csak másfél napos késéssel kezdődött meg az evakuálás, a kitelepített túlélők az egészségkárosodás mellett mentális zavarokkal is küzdöttek. A balesetben több mint félmillió embert ért erős sugárzás. A jövő miatti aggodalom – a rák kockázatától és az utódokra örökített genetikai hatásoktól való félelem – az életük része lett. 30 évvel a baleset a környező területeken élők még mindig hivatalosan szennyezettnek tekintett területeken laknak Ukrajnában.

A japán Fukusima Daiicsi atomerőműben 2011 márciusában történt katasztrófa okozója a közelben történt földrengés és az azt követő cunami együttes romboló hatásai voltak. Három reaktorban, a teljes zónaolvadás következtében a nukleáris üzemanyag hűtővize szivárogni kezdett, ezáltal nagy mennyiségű radioaktív szennyezés került a környezetbe. A környékbeli lakosság kései- és nem megfelelő tájékoztatása miatt az érintettek – arra számítva, hogy hamarosan visszatérhetnek otthonaikba – háziállataikat és haszonállataikat sorsukra hagyva, az esetlegesen őket ért sugárszennyezés káros és maradandó egészségügyi hatásaitól tartva hagyták el a szennyezett térséget.

Egyes becslések szerint a fukusimai baleset által okozott szennyeződés mértéke a csernobili katasztrófához hasonlítható, mindkét esetben a környékbeli földeken mért radioaktivitás több generáció életére hatással lesz.

A fenti két katasztrófa eltérő természetű – míg Csernobilban egyértelműen emberi mulasztás okozta a balesetet, addig Fukusimában elsősorban a természeti jelenségek összjátéka vezetett a katasztrófához. Ez nem jelenti azt, hogy az atomenergia feltétlenül rossz és elítélendő! Egy fenntartható energiarendszernek erre az energiaforrásra is szüksége lehet, de a tanulságokat a két sajnálatos esetből le kell vonni. Ha ezt megteszik az illetékesek, tovább mérséklődik a fenti balesetek bekövetkezésének esélye, és az atomerőművek még évtizedekig jelentős elemei lehetnek a globális energiarendszereknek.

forrás: chikansplanet.blog.hu


CÍMKÉK:
 

Hozzászólok a cikkhez

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.

Nincs még hozzászólás.


2016. június 30. csütörtök
   
Keresés az oldalon:
ok
Videók
Cégadatbázis
Álláskereső
Kínál
Keres
Álláshirdetés feladása
Partnereink
Tudtad-e fejléc

Egy műanyag zacskó átlagos lebomlási ideje akár 40 év is lehet. Használd saját bevásárlótáskád.

Tudtad-e gomb
Tudtad-e lábléc
promovideo
hirdetés
hirdetés