Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Milliárdokat költ évente tüzelőanyagra a szalmatüzelésű erőmű, amely a válságban is munkát ad
150 embernek ad munkát jövő évtől a PANNONPOWER Holding Zrt. épülő szalmatüzelésű erőműve.
A bálázható lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket felhasználó blokk működtetése az agráriumban, a logisztikai ágazatban és az erőműben is munkalehetőséget kínál. Magyarország legnagyobb szalmatüzelésű erőműve a térség gazdaságát is jelentős mértékben élénkíteni fogja: az eddig import földgázra elköltött pénzből ugyanis a régióban, helyi termelők által előállított tüzelőanyagokat fog vásárolni az erőmű. Három és félmilliárd forint. Évente átlagosan nagyjából ennyi pénzt költ majd el tüzelőanyagra 2012 végétől Magyarország legnagyobb szalmatüzelésű erőműve. A PANNONPOWER Holding Zrt. legújabb biomassza blokkja ennek, a kisebb baranyai városok éves költségvetésével vetekedő pénzösszegnek, a legnagyobb részét ráadásul helyben, a régióban költi majd el, olyan mezőgazdasági termelőknél, akik felesleges szalmájuk egy töredékét értékesítik az erőmű számára.
Az évről évre változó feltételeknek, például a világpiaci áraknak, vagy éppen az időjárás szeszélyeinek kitett gazdálkodók számára a szalmatüzelésű erőmű tüzelőanyag-igénye kiszámítható, biztos és stabil bevételi forrást jelent. A gazdáknak mindössze a növénytermesztés során keletkező melléktermékek eddig másra nem felhasznált részét kell értékesíteniük, amiből olyan jövedelemre tehetnek szert, ami a továbbfejlődésük záloga lehet. A tüzelőanyag-ellátásban rejlő lehetőséget már több, a régióban gazdálkodó agrárvállalkozó felismerte, akik hosszú távú szerződéseket kötöttek az erőművel. A szalmatüzelésű blokk üzemeltetéséhez szükséges, évente mintegy 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermék-mennyiségnek már több mint a háromnegyedét biztosítják ezek a szerződések, míg a hiányzó mennyiség szállítására az erőmű már aláírásra előkészített szerződésekkel rendelkezik.
A szalmatüzelésű erőmű által az agráriumba áramló, évente átlagosan 3,5 milliárd forintos többlet-bevételnek köszönhetően az ágazat munkahelyteremtő képessége is növekedni fog. A lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek összegyűjtése, bálázása, felhalmozása, raktározása és őrzése ugyanis élőmunka-igényes feladat, ami a mezőgazdaságban mintegy 60 főnek biztosít rendszeresen munkát az erőmű beindulása után. A feladatok egy részét szakképzetlen munkaerő is végre tudja hajtani, ami azért előnyös, mert a munkahelyek egy része olyan, foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségben (például Ormánságban) jelentkezik majd, ahol kevés a magasan képzett munkaerő.
A bálák rakodása, illetve szállítása szintén csak részben automatizálható, így a logisztikai ágazatban is munkalehetőséget teremt a szalmatüzelésű blokk létrejötte. A bevont szakemberek becslése szerint az erőmű folyamatos tüzelőanyag-ellátása megközelítőleg 50 főnek jelent majd munkát a logisztika területén. Az erőműben a blokk üzemeltetését (ami a tüzelőanyag átvételét és telephelyi logisztikáját, a blokk és a turbina működtetését jelenti) három műszakban mintegy 40 fő fogja végezni. A fenti létszám a már működő blokkokat üzemeltető személyzet átképzésével áll majd rendelkezésre, a fejlesztésnek tehát munkahelymegtartó hatása is lesz.
Már az építés is hasznot hoz
A szalmatüzelésű erőmű működése által generált gazdaság-élénkítés, illetve munkahelyteremtés már jelenleg, a blokk kivitelezésének szakaszában is érezhető. Az építkezés során október elejéig több mint 110 ezer órányi munkát végeztek el a munkavállalók. A blokk építésének kezdete óta eltelt bő egy év alatt összesen 198 fő dolgozott a kivitelezésben. A kazánház átalakításában és az új kazán környezetének kialakításában eddig 30 munkás vett részt. A világszínvonalú technológiát jelentő új kazán megépítése 48 főnek adott munkát. A szalmabála-tároló kivitelezésében pedig 120 munkavállaló jutott jövedelemhez. Nem lebecsülendő a kétéves építkezés által generált vállalkozói, központi költségvetési és helyi iparűzési adóbevétel-növekedés sem. A beruházás egésze mintegy 4,6 milliárd forint többletjövedelmet generál a vállalkozók, illetve a munkavállalók számára. A központi költségvetés az adók és járulékok révén megközelítőleg 3,8 milliárd forint többlet-bevételre tesz szert, míg a helyi iparűzési adó növekedése Pécs városa számára több mint 100 millió forintos pluszbevételt jelent. Ezeknek a bevételeknek a harmada a régióban marad, így a térség fejlődését segíti elő.
