Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / 12 tény az atomerőművekről

12 tény az atomerőművekről

De mit tudunk az atomerőművekről valójában?

Az alábbi 12 pont talán ad némi felvilágosítást erről a témáról és rávilágít arra is: az atommag-hasadás a világ egyik legveszélyesebb energiaforrása és néha óriási katasztrófákat képes okozni!

1.  Ernst Rutherford (1871-1937) volt az fizikus, aki megalapozta a magfizikát, amikor 1919 -ben a világon először hajtott végre mesterséges atom-átalakítást. Rutherford 1908 -ban végül kémiai Nobel-díjat kapott.

2.) Otto Hahn (1879-1968) német fizikus jutott először arra a következtetésre 1938 –ban, hogy az urán neutronokkal való bombázásakor az uránatom két könnyebb atomra hasadt szét, amelyet maghasadásnak neveztek el.

3.) Enrico Fermi (1901-1954) vezetésével (Szilárd Leo alapötlete alapján) épült meg a világ első „atommáglyája”. A döntő kísérlet 1942. december 2-án délelőtt kezdődött, kora délután az önfenntartó láncreakció megvalósult, így kezdetét vette az atomkorszak.

4.) A világ első, hálózatra energiát termelő atomreaktora, azaz atomerőműve 1954-ben, a szovjetunióbeli Obnyinszkban kezdte meg működését.

5.) A világon jelenleg 435 atomreaktor üzemel, évente 66 ezer uránt „elhasználva”. A legtöbb atomerőművet Kína és Oroszország építi. Európán belül Franciaország működteti a legtöbb atomerőművet, pontosan 19 -et, melyekben összesen 58 atomreaktor található. A franca áramellátás 75% -át biztosítják ezek az erőművek. Érdekesség, hogy az EU 27 országából 12 -ben egyáltalán nincs atomerőmű. (Nincs például Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban és Görögországban.)

6.) A gazdaságosan kitermelhető uránkészlet (ami ma kb. 5,5 millió tonna) az atomenergia-termelés jelenlegi volumene mellett csupán e század végéig elegendő, becslések szerint maximum 2097 -ig.

7.) Szakértők szerint a jövő már nem a maghasadás, hanem a magfúzió, mely deutérium- és tríciumatommagok héliummá történő egyesülés jelenti. Ám ez a technológia csak a század második felében kaphat komolyabb szerepet.

8.) A világ legnagyobb magfúziós kísérleti berendezése, a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) a dél-franciaországi Cadarache-ban épül. A 2006-ban még ötmilliárd euróra becsült ITER költségvetése ma 15 milliárd eurónál tart. Az első plazmaműveletet 2021-re várják.

9.) Az első komolyabb és a közvélemény által is megismert atomkatasztrófa ötvenhét évvel ezelőtt, 1957 októberében Nagy-Britanniában, a Windscale plutóniumtermelő reaktorban következett be. Az üzemben tűz ütött ki, és radioaktív anyagok jutottak a levegőbe. A balesetet akkor eltussolták, de később kiderült, hogy 13 ember meghalt, további 260 sugárfertőzést kapott. Alig 12 évvel később, egy másik nyugati reaktornál történt meghibásodás. 1969 januárjában a svájci Lucens közelében meghibásodott egy kísérleti föld alatti reaktor hűtőrendszere, a fűtőelem-olvadás miatt radioaktív anyag került a légtérbe.

10.) Az USA területén először 1979. március 28 -án volt atomerőműhöz köthető meghibásodás. Ezen a napon a Three Mile Island atomerőműben konstrukciós és emberi hibák következtében súlyosan megsérült az egyik blokk aktív zónája, a reaktor fele megolvadt. A környezetbe nem került ki radioaktív szennyeződés, és szerencsére senki sem halt meg.

11.) A világtörténelem négy legnagyobb nukleáris katasztrófája: Kistimben (Majak), Hirosimában, Csernobilban és Fukushimában következett be. A Kistim-tragédia Oroszországban (Cseljabinszk közelében) 1957 szeptember 29 -én történt, amikor egy vegyi robbanás hatására nagy mennyiségű radioaktív anyag (hosszú felezési idejű izotópok, stroncium 90, cézium 137 és plutónium) került a környezetbe, kb. 20 ezer km2 -t beszennyezve. Bár a kiáramlott sugárzó anyag mennyiségét tekintve ez volt a történelem legnagyobb atombalesete, mégis a világ közvéleménye számára kevéssé vált ismertté, mert a szovjet vezetésnek sikerült eltussolnia. Ebben szerepe volt annak is, hogy a szennyezés a kevéssé lakott Ural vidéken szóródott szét, Európától távol.  A halálos áldozatok számát tekintve kétségkívül a II. világháború végén, 1945 augusztus 6 -án Hirosimára és augusztus 9 -én Nagaszakira ledobott atombombák pusztítása volt a legnagyobb! Az amerikaiak atombombái 20 és 15 kilotonnásak voltak. A csapásban Hirosimát nézve 140 ezren, Nagaszakiban pedig 80 ezren haltak meg. (A későbbi években további ezrek és tízezrek a különböző rákos betegségek miatt.)

Ami a “nem katonai” katasztrófákat további sorát illeti, a majaki katasztrófát Csernobil követi. Huszonnyolc éve, 1986. április 26.: a csernobili atomerőműben megsérült a négyes számú reaktor, tűz keletkezett, és jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe. A katasztrófa mintegy 3 millió embert érintett, 220 ezret kellett kitelepíteni, a sugárzás a katasztrófa idején 47 halálos áldozatot követelt, a környéken 600 ezer embert ért erős sugárzás, közülük daganatos betegségben mintegy négyezren haltak meg. Az esemény 7-es fokozatú, legmagasabb besorolást kapott. A másik nagyon súlyos atomkatasztrófa alig 3 éve történt Japánban. 2011. március 11 -én kilences erősségű földrengés és az azt követő szökőár nyomán súlyosan megrongálódott a Fukusima atomerőmű, amelynek reaktoraiban sorozatos balesetek történtek, s többször is jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe és a tengerbe.

12.) Pakson is volt már súlyos meghibásodás. 2003 áprilisában német–francia tervezői hiba és a nem kellően alapos magyar ellenőrzés miatt a paksi atomerőműben a fűtőelemek tisztítótartályában megszűnt a hűtés, mintegy tíztonnányi üzemanyag szétesett. A súlyos üzemzavar nyomán radioaktív anyaggal telített gázok is a levegőbe, majd a szabadba kerültek. A megsérült üzemanyagot és a tisztítótartályt csak évekkel később sikerült eltávolítani a medencéből. A roncsokat egyelőre bizonytalan ideig őrzik az atomerőműben, majd Oroszországba szállítják.

forrás: democrat.blog.hu

Ajánlott tartalom

Rohamosan esik a napelem modulok ára

A Wood Mackenzie új kutatása azt mutatja, hogy a mono PERC modulok felhasználásával zajló telepítések esetében a rendszer általános költség akár 20%-kal is zuhanhatnak 2025-ig.