Alternatív energia logó
csatlakozzFacebook Twitter napenergia szelenergia vizenergia hidrogen geotermikus-energia bioenergia
Bemutatkozás
Technológiák
epuletek energiagazdalkodas zold-auto zoldinfo elektromos-ketkereku zold-informatika haztartasi-eszkozok szorakoztatoelektronika telekommunikacio Rovatok zoldtrendEsemények

palyazatok-felhivasok

hirdetés

Tudj meg többet: Szelektív hulladék

Rovatok » Zöldinfó » Szelektív hulladék

1 liter palackozott víz előállításához 3 liter csapvíz kell

forrás: index.hu
Megjelenés: 2016.03.25., 23:21   Utolsó módosítás: 2016.03.25., 23:21

Vajon miért népszerű a palackos víz annak ellenére, hogy sokkal drágább a csapvíznél, ráadásul lassan belefulladunk a műanyaghulladékba? A klór vagy az arzén a veszélyesebb? Mit is jelent a vállalható kockázat az élelmiszeriparban? Ezekről a kérdésekről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Víziközmű Szövetség.

A víz világnapja alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Víziközmű Szövetség Budapesten, a szervezet Sas utcai irodájában. A beszélgetésen egy híján minden érintett részt vett: a Fővárosi Vízművek vízminőségi osztályának igazgatója mellett az egyik legismertebb hazai vizsgálati labor, a Wessling, az ÁNTSZ, a Gaja nevű civil szervezet, a Budapest Műszaki Egyetem, sőt a Külgazdasági és Külügyminisztérium is képviseltette magát.

Igen, pont a palackozott vizeket gyártó cégek képviselői hiányoztak, pedig érdekes lett volna hallani az ő véleményüket is egy olyan rendezvényen, amelynek alapkijelentése szerint a csapvíz

  • biztonságos,
  • egészséges,
  • környezetkímélő,
  • olcsó,
  • kényelmesen hozzáférhető.

A beszélgetés gerincét nagyjából ez az öt téma adta, és két óra alatt számos, a csapvíz hitelét rontó tévedést, félreértést és pletykát sikerült átbeszélni – sőt, még az arzén és a tengeri halak bonyolult kapcsolata is szóba került.

Miért (nem) iszunk csapvizet?

Az alapkérdés természetesen az volt, mi minden bizonyítja a fenti öt állítás valóságtartalmát, máshogy megfogalmazva: ha ez mind igaz, miért van az, hogy az emberek palackozott vizet isznak.

Zsebők Lajos, a beszélgetés moderátora (amúgy pedig a Vízmű Panoráma című lap főszerkesztője) szerint alapvetően három dolog határozza meg, hogy valaki milyen vizet iszik. Az egyik, hogy mennyire hisz a csapvíz minőségéről terjedő pletykáknak és rémhíreknek, a második, hogy mennyire hiszi el a vízszolgáltatók tényeit, a harmadik pedig a személyes élménye a vízzel kapcsolatban – ha valakinek nem ízlik, azzal nehéz vitatkozni.

A résztvevők közül ezzel többen egyetértettek, egy körkérdés során kiderült, hogy annak ellenére, hogy az asztalnál szinte csupa vízi közműves szakember ült, többször is elhangzott, hogy az illető, ha úgy alakul, a palackos vizet választja a csapvíz helyett. Persze nehéz elítélni azt, aki azt mondja, hogy egy benzinkúton megállva azért inkább vesz egy üveg vizet, mint a vécé csapjából oltja a szomját.

A résztvevők

Joó István, Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszteri biztos

dr. Vargha Márta, ÁNTSZ-OTH, OKK-OKI, vízhigiénés és vízbiztonsági osztály vezetője

dr. Laky Dóra docens, Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

dr. Szigeti Tamás, Wessling Hungary Kft. igazgatója

Major Éva, Fővárosi Vízművek, vízminőségi és környezetvédelmi igazgató

Varga Gábor, Gaja Környezetvédelmi Egyesület elnöke

Zsebők Lajos, Vízmű Panoráma, főszerkesztő, a beszélgetés moderátora

Abban viszont az asztalnál ülők is egyetértettek, hogy igazából nem az ilyen, tulajdonképpen elfogadható félelmek miatt szárnyal az üdítőipari cégek palackozottvíz-forgalma, hanem a mindenféle alapot nélkülöző rémhírek miatt.

Mint kiderült, hazánkban ma a víz a legtöbbször és legalaposabban ellenőrzött élelmiszer, ráadásul nehéz akármi mást találni, amelynek minőségét ilyen jól szabályozzák a határozatok, és a törvényi környezet komolyan számon is kéri a minőségi előírások betartását. Dr. Vargha Márta, az ÁNTSZ-OTH, OKK-OKI, vízhigiénés és vízbiztonsági osztály vezetője szerint a víznél mindegy, hogy csapvízről vagy palackozott vízről beszélünk, meg kell említeni a személyes felelősséget is. „A vezetékes víznél nem mindegy, milyen minőségű elemeket építünk be egy-egy lakásba, a palackozott víznél pedig csak a fogyasztótól függ, hogy vigyáz a vízzel, miután felbontotta.”

Kicsit talán sok a klórban a víz

Hamar előkerült a víz klórtartalmának kérdése is, hiszen sokan azért zárkóznak el attól, hogy csapvizet igyanak, mert azt túl klórosnak gondolják. A beszélgetésből kiderült, hogy a szakemberek elismerik, hogy nincs az a kampány, amivel meg lehetne győzni az embereket, ha egyszerűen nem bíznak a csapvízben. A bizalom hiánya persze furcsa, ha tudjuk, hogy nincs semmilyen más területe az élelmiszereknek, ahol évente hatvanezernél is több mintát vizsgálnának, darabonként akár 30-100 paramétert is figyelembe véve.

Laky Dóra szerint ugyanakkor a csapvíz klórtartalma érdekes kérdés. A tapasztalatok szerint nehéz egyensúlyt tartani, és nemcsak olyan értelemben, hogy szükség is van rá, de jó, ha nincs a vízben túl sok belőle, hanem mert a fogyasztói ízlés és a biztonságosság nem függ össze. A szakemberek szerint a fogyasztók nem is annyira a klór fokozott jelenlétét érzik meg, mint a változás mértékét. Felmérésekből látszik, hogy a lakossági panasz mennyisége sokat csökkent, mióta a vízművek munkatársai odafigyelnek arra, hogy a klórtartalom ne ugorjon meg vagy csökkenjen le.

Zsebők szerint ma „tudatos, piaci alapú félelemkeltés folyik, amely ráadásul teljesen alaptalan”. Szerinte a klórtartalom az egyik ilyen front, pedig az emberek nem igazán tudják megmondani egy vakteszten, hogy melyik víznek magasabb a szabad klórtartalma, Ráadásul, tették hozzá az asztalnál ülő szakemberek, fontos tudni, hogy amikor a víz „klóros”, vagyis fura ízű vagy szagú, az pont azt jelenti, hogy a vízben lévő klór működött, és megfogta a szennyeződést. A beszélgetők szerint a célkitűzés az lenne, hogy a vezetékes vízhálózatban, és főleg a házak saját rendszerében minél kevesebb, a klórra reakcióba lépő szennyeződés legyen.

A Wessling Hungary Kft.-t, hazánk egyik legismertebb akkreditált laboratóriumát képviselő Szigeti István szerint az emberek eleve rosszul látják a helyzetet. Szerinte el kéne fogadni, hogy az élelmiszer-biztonságnak, ahogy minden másnak az életben, ára van.

A vízbe tett klór az az elfogadható, minimális kellemetlenség, amiért cserébe azt a biztonságot kapjuk, hogy valószínűleg évtizedeken át nem lesz bajunk, ha a csapvíz mellett döntünk.

Lehet azt mondani, hogy valaki csak palackos vizet iszik, de a szakember szerint nem árt tudni, hogy ott is van a klórtartalomhoz hasonló, a szakma által csak „elfogadható kockázatnak” nevezett tényező, méghozzá az, hogy a műanyag csomagolás beleoldódik a vízbe. Kevéssé ismert tény, hogy a félliteres víz kupakja jobb minőségű kell legyen, mint a nagyobb kiszerelésű palackokra tekert kupak, mert kisebb mennyiségre kell számolni ugyanazt a mértékű beleoldódást. Vagyis mindenki maga dönti el, hogy melyik veszélyt választja:

A teljes cikk itt olvasható.


CÍMKÉK:
 

Hozzászólok a cikkhez

Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.

Nincs még hozzászólás.


2016. augusztus 30. kedd
   
Keresés az oldalon:
ok
Videók
Cégadatbázis
Álláskereső
Kínál
Keres
Álláshirdetés feladása
Partnereink
Tudtad-e fejléc

Magyarország területére 1év alatt 400-szor több napenergia érkezik, mint az ország teljes éves energia felhasználása.

Tudtad-e gomb
Tudtad-e lábléc
promovideo
hirdetés
hirdetés